A Nemzetközi Akkreditációs Fórum évente teszi közzé statisztikáját, amely pillanatképet ad a különféle rendszerszabványok elfogadottságáról, sikerességéről. Sőt, némi áttétellel az egyes régiók gazdasági állapotáról is. Most ebből a 2020-as világ statisztikából válogattuk ki a szerintünk legérdekesebb adatokat.
Ha a különböző tanúsított szabványok ranglistáját nézzük, már csak a rend kedvéért írjuk le, hogy világszerte az ISO 9001-es vezet toronymagasan (916.842 db). A legáltalánosabb szabványrendszer szerinti működést csaknem háromszor annyiszor tanúsíttatták, mint a sorban utána következő ISO 14001-et (348.473 db).
Minőségirányítás mindenek felett – nem lényeg a méret
Az összesítés az egyes irányítási rendszerekre lebontva is megmutatja a területenkénti eloszlást és izgalmas képet rajzol az ISO 9001 elterjedtségéről.
A látottak alapján kijelenthető, hogy egy ország területe és lélekszáma nincs összefüggésben az irányítási rendszer népszerűségével.
Így például a csaknem 388.000 négyzetkilométernyi területű Japánban szinte ugyanannyi (32.287db) ISO 9001 tanúsítást regisztráltak 2020-ban, mint a nálánál jóval nagyobb kiterjedésű Indiában (32.236 db).
Európában az olaszok vezetnek
A táblázatból jól látható, hogy Európában nagyon komolyan veszik a minőségirányítás fontosságát. Ezt igazolja, hogy csak Németországban(!), egyetlen év alatt csaknem 50 ezer akkreditált tanúsítási okiratot állítottak ki, de még őket is messze lekörözték az olaszok, a maguk 90.493-es darabszámával.
Az összesítés képet ad arról is, hogy mely gazdasági szektorok voltak e tekintetben a legaktívabbak. Eszerint az élelmiszer, a gumi-és vegyipar valamint a fémipar területén építették ki a legtöbb működő minőségirányítási rendszert (ISO 9001-et).
Ezüstérmes az ISO 14001
Ahogy Magyarországon, úgy a világban is jól érzékelhető tendencia, hogy a quality management mögött a népszerűségi lista stabil második helyét évek óta a környezetközpontú irányítási rendszerszabvány (ISO 14001) birtokolja. Igaz a tanúsítások összesített számát (348.473 db) tekintve jócskán lemaradva a dobogó legfelső fokáról.
Az egyes országokhoz rendelt számok arról is árulkodnak, hogy az adott terület vagy régió, mekkora hangsúlyt fektet a környezettudatos gazdaság kiépítésére.
Ennek tükrében érdekes információ, hogy kontinensünkön (már amennyiben gazdasági értelemben ide érjük az időközben az EU-ból kilépett Nagy-Britanniát is) a spanyolok jártak az élen (12.584 db), majd mögöttük a Nagy Britannia és Észak-Írország következik. A világ elsőség azonban megint csak Japánnak jár a 17.804 db kiadott ISO 14001-es tanúsítási okirat után.
A szektoronkénti eloszlás ebben az esetben is hasonló képet mutat az ISO 9001-es szabvány elterjedéséhez. Itt is a fém- és vegyipari cégek voltak többségben, de szorosan mögöttük az építő- és járműipar is befért még a listába.
Kína félti a leginkább az adatvagyonát
A tanúsítási rendszerek világszintű eloszlását vizsgáló statisztika harmadik legnépszerűbb irányítási rendszerszabványa az ISO 27001.
A leegyszerűsítve a vállalat adatvagyona felett őrködő standard nem meglepő módon Kínában volt a favorit, 2020-ban 12.403 db akkreditált certifikációt állítottak ki e céllal.
A szabvány ilyen léptékű elterjedésére máshol nincs példa. Hacsak nem vesszük figyelembe a lakosság és terület arányosan jóval kisebb Japánt, amelyben 5.645 db új, működő ISO 27001-et jegyeztek be. Európában pedig Hollandia (1.326 db) és Nagy Britannia és Észak-Írország (3.327 db) vezette a ranglistát.
És hogy mely szektorok érezték az információbiztonságot számukra nélkülözhetetlennek? Világszinten mindenkit maguk mögött hagyva a techcégek éltek a leginkább a lehetőséggel. Az összes többi szektor az ISO 27001 elterjedtségét figyelembe véve nagy szórást mutat.
