ISO 37001
Antikorrupciós irányítási rendszer
A korrupció aláássa a közintézmények működésébe vetett bizalmat, torzítja a piaci versenyt, növeli a közkiadásokat és csökkenti az állami bevételeket, valamint veszélyezteti a demokrácia működését. Az ellene való fellépés hiányában tartós, mélyreható, az emberek életét súlyosan terhelő gazdasági, illetve társadalmi károkat okoz.
Mi a korrupció?
A korrupció olyan társadalmi jelenség, amelyről mindenki hallott már élete folyamán. Mondhatjuk, hogy olyan negatív érzéseket keltő jelenség, amelynek csökkentése, háttérbe szorítása minden társadalom jól felfogott érdeke. A korrupció nem kezelhető egyszerűen csak bűncselekményként, mert következményei ennél jóval messzebbre mutatnak.
A korrupció:
- megingatja a piaci szereplők közintézményekbe vetett bizalmát,
- torzítja a piaci versenyt,
- és súlyos veszélyt jelent a társadalmak stabilitására.
A korrupció problémáját nem lehet csupán jogi eszközökkel kezelni. A szervezetek egyéni felelőssége, hogy a korrupció elleni harchoz megelőző jelleggel járuljanak hozzá. Legyenek példamutatóak és elkötelezettek az átláthatóság, a nyitottság és a megfelelés kultúrájának megteremtésében.
AZ ISO ennek érdekében alkotta meg irányítási rendszerszabvány formájában azt a kritériumrendszert, amelynek fő célja:
- támpontot és segítséget nyújtani egy a megvesztegetés ellen irányuló irányítási rendszer kialakításához, bevezetéséhez, működtetéséhez és folyamatos fejlesztéséhez.
- olyan módszereket adjon az alkalmazó kezébe, amelyek segítéségével a megvesztegetések okozta kockázatok felderíthetőek és minimalizálhatóak.
- erősíteni a bizalmat az alkalmazó szervezet iránt.
- csökkenteni a megvesztegetésből adódó károkat, költségeket és kockázatokat.
- keretet biztosítson az alkalmazó szervezet valamennyi munkatársának arra, hogy képes legyen kimutatni és megelőzni a korrupciós tevékenységeket, ezzel jelentős költségeket megtakarítva a szervezet számára.
AJÁNLATOT KÉREK
Érdekel az ISO 37001 tanúsítás
Az ISO 37001-es antikorrupciós irányítási rendszer kialakításának alapjául szolgáló szabvány struktúrája megegyezik a legnépszerűbb irányítási rendszerszabványokéval (High Level Structure), így bevezetése, vagy meglévő rendszerhez történő integrálása könnyen kivitelezhető.
A szabvány alkalmazható valamennyi jogrendben és tartalmaz nemzetközi jó gyakorlatokat is. Bevezetheti bármilyen méretű, tevékenységű szervezet, legyen az magán vagy közszféra szereplője.
Miért éri meg AKIR-t bevezetni és tanúsíttatni?
Mert a szervezet deklarálja, hogy minden tőle telhető intézkedést kidolgoz és bevezet a megvesztegetések elkerülése érdekében, ezzel is növelve a tulajdonosok, részvényesek, belső és külső érdekelt felek bizalmát.
Az ISO 37001 szerinti antikorrupciós irányítási rendszer külső független harmadik fél által történő tanúsítása megfelelő alapot biztosít korrupció megelőzésében, feltárásában, kezelésében és csökkentésében.
Hogyan segíthetünk?
A tanúsításról bővebben olvashat a tanúsítási kisokosban, amely megvásárlásával azonnali ajándékhoz juthat és partnereit is megajándékozhatja.
Amennyiben részletesen érdekli a szakmai folyamat, a Tanúsítási Szerződéses Feltételek minden apró lépésre kiterjedő választ adnak.A tanúsítvány megszerzésének főbb lépései:
- Tájékoztatás, konzultáció
- Regisztráció
- Kezdeti tanúsítás
- Okirat kiállítás
» Integrált irányítási rendszer
ISO 9001, ISO 14001, ISO 27001, ISO 45001, ISO 37001
A CertUnion akkreditálási okiratai:
Akkreditálási okirat ISO 37001
Akkreditáció részletező okirat ISO 37001
ISO 9001:2015 – Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)
A szabványokat rendszeres időközönként vizsgálják felül annak érdekében, hogy a lehető legjobban alkalmazkodjanak a kor szelleméhez, valamint a technikai megoldásokhoz.
Így történt ez legutóbb, amikor is az ISO 9001:2015 került kiadásra. Az általános menedzsmetrendszerek követelményeit is korszerűsítik a nemzetközi szabványosítók annak érdekében, hogy minél inkább legyen felhasználóbarát és minél több eredményt hozzon az alkalmazóknak.
A szabvány felhasználóbarát, jobban igazodik a felhasználók igényeihez. Egyértelműen a termék és szolgáltatás kifejezéssel dolgozik.
A szervezet környezetére vonatkozóan a szabvány új definíciót határoz meg. kiemelt hangsúlyt fektet a kockázatok vizsgálatára, a kockázatok és lehetőségek azonosítása érdekében.
További feladatokat és felelősséget ad a felső vezetés kezébe. A szervezeteknek továbbra is folyamataik középpontba helyezésével kell meghatározniuk működésüket.
Bevezetésre került továbbá a High Level Structure (HLS) struktúra, amely valamennyi menedzsment szabvány egységességét biztosítja. Az új követelmények révén az ISO 9001:2015 szabvány gyakorlatiasabbá váltA High Level Structure (HLS) új alapstruktúrát jelent, amelynek célja, hogy az irányítási rendszer-szabványok egységes formában épüljenek fel.
Az új alapstruktúra rendeltetése, hogy a jövőben egyszerűsödjön a különböző irányítási rendszerek integrációja.
Egyik leggyakoribb példa, az ISO 9001:2015 és az ISO 14001:2015 szabványok együttes alkalmazása, de mostanra az ISO 45001-es vagy az ISO 27001-es is ezen struktúrát követi.
Igen. A PDCA (Plan-tervezés, Do-végrehajtás, Check- ellenőrzés, Act-intézkedés) továbbra is minden minőségirányítási rendszerek alapvető részét képezi.
Minden minőségirányítási rendszert meg kell tervezni, működtetni, verifikálni kell, valamint ki kell igazítani. A High Level Structure bevezetésével a PDCA-ciklus közvetlenül a szabványban kap helyet.
Nem. Az ISO 9001:2015 szabványban nincsenek kizárások. A vevőnél alkalmazott valamennyi szabványfejezetet be kell vonni a rendszerbe.
Amennyiben a szervezet az egyes szabványfejezeteket nem alkalmazza (pl. nem zajlik fejlesztés), akkor ezek a fejezetek nem alkalmazhatók. A tanúsítandó félnek ebben az esetben mindenképp indokolnia kell döntését.
A különböző érdekelt felek azok a személyek vagy csoportok, akik befolyással bírnak a szervezet életére, működésére. A szabvány alkalmazónak kell eldöntenie, hogy rá nézve melyek a lényeges érdekelt felek.
A szabvány értelmében ezen érdekelt felek lehetnek társadalmi, kulturális, gazdasági csoportok, érdekelt felek mint vevők, versenytársak, jogalkotók, de itt értelmezettek a hatóságok, nagy- és kiskereskedők végfelhasználók vagy egyéb partnerek.
Az érdekelt felek meghatározása, minden esetben a szervezet feladata és döntése.
A folyamatok leírására nincs kifejezett követelmény. A legfontosabb szabály talán az, hogy a tartalom a lényeg, a forma szabadon választott.
Erre vonatkozó példák lehetnek: a teknősbéka-modell, folyamatábra, eljárási utasítások, ügyviteli, vállaltirányítási rendszerek, képek, piktogramok stb.
Az ISO 9001:2015 szabvány kockázatalapú megközelítést tartalmaz és a vállalati folyamatokban a kockázatok azonosítását és értékelését, valamint megfelelő intézkedések meghozatalát követeli, annak érdekében, hogy kihasználják a lehetőségeket.
Ez a gondolkodásmód és megközelítés, növeli a tanúsítás értékteremtő képességét a felhasználó számára. A kockázatértékelés módszertana nincs meghatározva, minden szervezet azt a megközelítést alkalmazza, amely neki a legtesthezállóbb.
A kockázatok vizsgálatának lehetséges modellje lehet a SWOT-elemzés (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek), FMEA (hibamód és hatáselemezés), , , Ishikawa diagram, vagy egyéb minőségtechnikák.
A korábbi ISO 9001-es szabvány a megelőző tevékenységek követelménypontban szabályozta az esetleges kockázatokat, azonban ezt a szervezetek gyakran nem használták következetesen.
Ebből kifolyólag döntöttek úgy a szabványalkotók, hogy nem használja a követelményszabvány a megelőző tevékenység fogalmát, abból kiindulva, hogy a kockázatértékelés elvégzése már önmagában a megelőző tevékenység részét képezi.
Az ISO 9001:2015 szerint a felső vezetés nagyobb felelősséget kap, mint eddig, amely többek között a vezetőségi átvizsgálásban is tükröződik.
Bár a szabvány nem említi többé a minőségirányítási vezető funkcionalitását, a szabvány 5.3. fejezete szerint a felső vezetésnek a felelősségeket és illetékességeket hozzá kell rendelnie a releváns szerepekhez.
Mivel a korábbi minőségirányítási vezető feladatait továbbra is el kell látni, így ezt az egyik releváns vezető vállalhatja, ez a szervezet döntésétől függ. Ebben az értelemben a minőségirányítási megbízott továbbra is kísérheti és fejlesztheti a minőségirányítási rendszert.
Az ISO 9001:2015 szabvány már nem határoz meg kötelezően kidolgozandó eljárásokat, sokkal inkább fókuszál a „dokumentált információ” kifejezéssel leírt követelményekre.
A lényeg, ahol ezen kifejezést olvassuk a szabványban, valamilyen módon annak a követelménynek a teljesítését igazolni kell. A dokumentáltság módja, minden a jelen kor fejlettségi szintjén elérhető formát elfogadja.
Itt gondolhatunk, digitális dokumentumokra, kép- és hangfájlokra, megosztott dokumentumokra, fotókra, ügyviteli felületekre, adatbázisokra stb. Lényegében a dokumentáltság mértékét a szervezet saját maga alakíthatja ki úgy, ahogy számára az megfelelő és kényelmes.
Az ISO 9001:2015 nem követel kifejezetten kézikönyvet. A lényeg, hogy a szervezet működését leíró információs felület elégítse ki a szabvány követelményeit és a szervezet igényeit.
Tapasztalataink alapján, a kézikönyv, mint alapdokumentum továbbra is elkészül és elérhető a munkatársak részére a szervezeteknél.