Ha valakiről annyit lehet tudni, hogy 31 éves pályafutása alatt 26 CD, 9 DVD, 23 könyv és a világ számos pontján adott nagysikerű koncert fűződik a nevéhez, akkor a magamfajta arra számít, hogy jó eséllyel vagy nagyon hosszú, vagy – mivel a számok már mindent elmondtak – nagyon rövid interjú elé nézünk. Szerencsére Terék József Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett zenei előadóművész, zeneszerző jóval érdekesebb és sokoldalúbb annál, mint hogy pár statisztikai adattal leírható lenne a munkássága.
Ha egy kisgyerek a zene mellett dönt, általában az ismert hangszerek közül – zongora, hegedű, furulya, gitár – választ. Hogy lesz valakiből tárogatós?
Én is zongorán kezdtem el tanulni, ám mivel nem volt otthon zongoránk, valami más hangszer után kellett néznem. Így kezdtem el furulyázni és klarinétozni kiváló mesterem: Szótér Béla bácsi keze alatt Tápiószelén.
Igaz, volt egy pillanat az életemben, amikor azt hittem az asztaliteniszben tudom megmutatni leginkább a tehetségem, de túl későn fogtam bele a pingpongozásba, ezért hamar visszataláltam a zenéhez.
Rövid sport kitérőm után a Kőbányai Zenei Stúdióban folytattam a tanulmányaimat, ahol a klasszikus zene után a könnyűzenébe is belekóstolhattam és megtanulhattam szaxofonozni is. A következő néhány év viszont már Nyíregyházán ért, ahol ének-zene, népzenetanári képesítést szereztem az akkori Nyíregyházi Főiskolán, majd a mesterképzést is itt végeztem el.
Könnyűzene, népzene, klasszikus zene. Milyen skatulyába lehet beletenni Terék József zenei világát?
Ha meg akarom határozni, azt mondhatom: leginkább a kortárs zenei műfaj illik a repertoáromra. Koncertjeimen a tárogató sokoldalú és virtuóz megszólaltatási lehetőségeit mutatom be: histórikus, nemzeti identitást erősítő és kortárs dallamok, verbunkosok, népzene, klasszikus zene, magyarnóta, cigányzene, virtuóz szólószámok, saját szerzemények, latin és jazz-számok alkotják a repertoárt, amely minden tekintetben populáris, így több érdeklődőt vonz itthon és külföldön egyaránt.
Azért még ízlelgetem, hogy tárogatón mondjuk swinget vagy paso doblet is lehet játszani… A köztudatban ugyanis a tárogató egy ízig-vérig népi hangszer és ezt erősíti a tény is, hogy 2014-ben hungarikummá nyilvánították.
Közkeletű tévedés, hogy a tárogató kizárólag népi hangszer lenne. Kevésbé ismert információ, hogy a ma ismert tárogató (egészen pontosan a reform tárogató) a Milleniumhoz közeledve 1894-96 között nyerte el mai formáját Schunda Venczel József hangszergyárosnak köszönhetően. A többféle zenei stílus megszólaltatására is kiválóan alkalmas hangszer a ma már több mint 700 éves múltra visszatekintő ősének, a töröksípnak modernizált és módosított változata.
A 19. század végétől a cigány- és klasszikus zenében terjedt el először, mint zenekari hangszer pedig az első világháborúig Európa-szerte a szimfonikus zenekarokban is bérelt helye volt. Külön érdekesség, hogy ebből az időből nem találtunk arra vonatkozó dokumentumokat, hogy a népzenében felbukkant volna zenekari jelleggel, ugyanakkor már ebben az időben is sok autodidakta tárogatós volt, akik kedvükre játszottak rajta a falvakban.
Erre utaló információkat számos alkalommal rögzítettem népzenekutató munkám során, hiszen ma is él az emberek emlékezetében szinte mindenhol egy történet, hogy a bácsi, aki végzett a munkával, leült a ház tövébe és elővette tárogatóját, aminek olyan szépen szállt és sírt a hangja.
Hogy ma mégis sokan népi hangszerként hivatkoznak rá, arról a tárogató korabeli “influenszerei”, a többségében laikus zenészek, később pedig a népzenekutatók – tehetnek. A nemzeti identitástudatot erősítő dallamokat (Rákóczi- és kuruc nótákat), illetve ismert nótákat nagy előszeretettel játszották ezen a ma már valamivel több, mint kétoktávnyi hangterjedelmű fúvós hangszeren, számos népzenekutatási eredmény pedig igazolja, hogy egyes kistájak népzenéjében, elsősorban a parasztbandákban megjelent az egyébként főleg szólisztikus jellegű tárogató.
Napjainkban már egyre több zenei műfajban megtalálható, és egyre inkább elfogadják a művészek, illetve a közönség is, hogy a „nemzeti identitásunk legfőbb zenei jelképének” nevezett tárogató mint zenei innováció foglal helyet a zenekarokban, valamint egyre szélesebb körben szólisztikus jelleggel szólal meg a rendezvényeken, ünnepségeken. A kuruc korban katonai jeladóként is használták 300 évvel ezelőtti elődjét; ekkor tárogató-sípnak is hívták, a megszólaltatóikat pedig még a 20. század elején is számos korabeli dokumentumban síposoknak.
A hangszert a Rákóczi Szabadságharc idejétől a nemzeti identitástudat hangszerévé nyilvánították. Nemzetünk összetartozását erősítette minden időben, ebből kifolyólag volt a magyar történelem elmúlt évszázadaiban több – szerencsére rövidebb – időszak, amikor tiltott hangszer volt. Természetesen sem a tárogatót, sem a tárogatósokat nem tudták elhallgattatni teljesen.
És valóban, 2014-ben hungarikummá nyilvánították ezt a csodálatos hangszert, én pedig egy évre rá elindítottam a Tárogató Hungarikum Koncertemet és az első Tárogató Hungarikum CD is az én nevemhez fűződik. A kezdetektől azt szerettem volna bebizonyítani, hogy ennek a hangszernek mindenféle zenei stílus jól áll. Nem véletlenül nevezik a tárogatót a magyar lélek hangjának, megszólaltatási lehetőségei pedig szinte kimeríthetetlenek. Ezért aztán a CD kiadványaimon és a hangversenyeimen is igazi zenei svédasztalt kínálok hallgatóimnak.
A hangszere nem hétköznapi módon került Önhöz. Mesélne erről?
A koncerteken és a lemezeken hallható hangszeremet 2009-ben kaptam egy ‘56-ban Kanadába emigrált magyar barátomtól, Apt Kamilltól, aki 2023-ban az égi tárogatósokhoz költözött. Vele egy Seattle-ben megrendezett néptánctáborban ismerkedtem meg, ahol népi bőgőt tanítottam többek közt neki is. Kiderült, hogy van egy olyan, rózsafából készült tárogatója, amilyenből alig több mint 200 db van a világon. A hangszert többször meg akarták tőle vásárolni, de ő mindig visszautasította a vevőket. Végül nászajándékként nekem adta azzal a három megkötéssel, hogy: 1. sohasem adhatom el, 2. ha eljön az idő, adjam tovább majd én is az arra érdemes személynek 3. és, hogy soha nem válhatok el a feleségemtől.
A hangszer mellé pedig kaptam egy olyan szellemiséget, ami kijelölte az utamat, hogy megmutathassam a világnak a tárogató sokoldalúságát, mert a Kárpát-medencén túl szinte alig-alig ismerik. Ez egyben kiváló lehetőség volt arra is, hogy megújulhassak, mint zenei előadóművész.
A Fülöp-szigeteken, Afrikában, Közel-Keleten és Mikronéziában is adott már koncertet. Szóval, az előbbi kijelentés talán már nem állja meg teljes mértékben a helyét. Hogy jöttek ezek a fellépési lehetőségek?
2017-ben Magyarország Hanoi Nagykövetségnek meghívására érkeztem Vietnámba, ahol hungarikum koncertem hatalmas sikert aratott. Olyannyira, hogy ezt követően egymást érték a felkérések.
Nincs mögöttem menedzser, mégis évente 5-6 alkalommal a világ különböző pontjain játszom. Ennek köszönhetően kezdtek el a tárogató nemzetközi nagykövetének nevezni.
Bár hivatalosan nincs ilyen cím, de nagyon megtisztelő ez a titulus… Ma már elmondhatom, hogy közel 40 országban, több mint 200 alkalommal turnéztam. Nagykövetségek, Liszt Intézetek, Akadémiák, Konzervatóriumok, Nemzetközi Fesztiválok nagy előszeretettel fogadják koncert-előadásomat, amelyet a legkülönfélébb zenei formációkban valósítok meg. Közben pedig folyamatosan törekszem a kulturális innovációra, és arra, hogy bevonjam a fogadó országok művészeit, erősítve ezzel is az országok közötti kulturális együttműködést.
Mint ahogy valószínűleg a Marketing Diamond Awards és a Sino-Phil Asia Nemzetközi Béke-díj, valamint az Érték és Minőség Nagydíj, Innovációért Nívódíj és Az Év Széchenyi Vállalkozása díj elnyerése is lélekmelengető pillanat volt. A zene és a minőség hol és hogyan találkozik?
Nincs két egyforma koncert, így egységes mérőszám sincs, amihez viszonyítani lehet egy-egy fellépés minőségét. Azt hiszem a legfontosabb mutató a hitelesség, azaz a zenész technikai felkészültsége, előadásmódja, kommunikációs készsége, stílusa, valamint a közönség és a megrendelő igényeinek pontos felmérése.
A legtöbbször civilek – azaz nem képzett zenészek – ülnek a nézőtéren, de a hitelesség minden esetben “le kell jöjjön” a színpadról. A közönséget azonban nem lehet átverni! Ismeretlenként, kezemben egy ismeretlen hangszerrel kitűnő eszköz a publikum szimpátiájának elnyerésére az, ha a repertoáromba egy-két jól ismert számot is beillesztek: egy közismert világslágert, és a fogadó ország valamelyik népszerű dallamát.
Gyakran élek azzal a módszerrel is, hogy a vendéglátó ország egyik neves zenészével lépek fel. A duó új kapukat nyit ki országok és zenei stílusok között. Sokkal nagyobb érdeklődés van iránta és a kommunikációs csatorna is hatalmas előny, nekünk, művészeknek, hiszen a zene világnyelv.
2020-ban eldöntöttem, hogy minden évben megvizsgáltatom a zenei szolgáltatásom minőségét szervezetek, tanúsító cégek által a kiírt pályázati kritériumoknak megfelelően, elsőként ilyen lendülettel a magyar művészek közt. Hiszem azt, hogy eljön az ideje, amikor a művészetben is számítani fog az ezirányú megmérettetés is. A minőségi mutatók pedig kiemelkedőek, amire nagyon büszke vagyok!
2023-ban átvehettem a Debreceni Egyetemen PhD tudományos fokozatomat igazoló oklevelemet is, így néprajzkutatói, népzenekutatói tudományos tevékenységem is magasabb fokra lépett, amely az általam készített kulturális örökségvédelmi kiadványok, illetve hazai és nemzetközi előadásaim, koncertjeim rangját emeli.
További kitüntetés számomra, hogy a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Néprajzi Társaság köztestületi tagja lehetek, amely egyben szakmai tevékenységem kiemelkedő elismerése.
Debussytől származik az idézet miszerint “A zene ott kezdődik, ahol a szó hatalma véget ér”. Ezek szerint a zene olyan univerzális nyelv, amely szavak nélkül képes megoldani azt, amire sem a politika, sem a fegyverek nem képesek?
Igen, és valami ilyesféle célt fogalmaztak meg a Sino-Phil Ázsia Béke-díj (Sino-Phil Asia International Peace Award) manilai alapítói is 2019-ben a Fülöp-szigeteken. Az egyetemes emberi életminőség javítását és a világbéke elérését célzó díjat egészségügyi szakemberek, akadémikusok, művészek, újságírók, politikai döntéshozók és filantrópok hozták létre. Hogy kinek ítélik oda, arról egy független, jogászokból és szakemberekből álló testület dönt. Olyan személyek kaphatják meg, akik saját szakterületükön kiemelkedő nemzetközi eredményeket értek el, mindezt a béketeremtés szándékával. Több kategóriában is eredményt hirdetnek, így az audiovizuális kreativitás, az oktatás, a környezetvédelem, az egészségügy, az újságírás, az előadóművészet, a közszolgálat, a tudomány és a technológia valamint a sport területén maradandót alkotó személyek részesülhetnek a kitüntetésben.
2024. február 16-án én is a díjazottak között lehettem, életem legnagyobb nemzetközi elismerését vehettem át. Ez pedig csak megerősített abban, hogy az út, amelyen már több mint három évtizede járok, helyes.
Jó pár innen, Magyarországról nézve nem túl biztonságos országban jártam már. Azt láttam, hogy a hétköznapi emberek mindenhol ugyanúgy élnek és élni akarnak, mint itt mi. Éppen ezért én nemcsak tárogatózni érkezem ezekre a helyekre, hanem a békét hirdetni is. A zene ugyanis mindig békét és nyugalmat sugároz. Az, hogy mindezt tárogatóművészként végezhetem a világban magyar zenei értékeink népszerűsítése, valamint nemzetközi kulturális együttműködések kialakítása érdekében hungarikum hangszerünkkel, hatalmas áldás, egyben jövőbeli küldetésem is.
