A közelmúltban az Európai Unió valamennyi tagállama ratifikálta az úgynevezett párizsi megállapodást, amely dokumentum célként tűzte ki, hogy aláírói 2050-re a kontinenst klímasemlegessé teszik. A kötelezettségvállalás érinti a nemzetközi irányítási rendszerszabványokat is. Ezzel kapcsolatban Dr. Bartos Szabolcs András, az ISO 360 rendszerépítési és tanúsítási tanácsadó ügyvezetője ismertette a legfontosabb tudnivalókat.
A változások mind az irányítási rendszereket üzemeltető cégek, mind a felkészítő/tanúsító szervezetek működését befolyásolják. Valamennyi szereplőnek fel kell tehát készülni a feladatra – kezdi Dr. Bartos Szabolcs, majd a módosított rendszerszabványokat veszi sorra.
Fél tucat érintett szabvány
– Hat standardot érint a változás: az ISO 9001:2015, ISO 14001:2015, ISO 22000:2018 , ISO/IEC 27001:2022, ISO 37001:2016, ISO 50001:2018.
A fenti szabványok mindegyikében közös, hogy elvárás szinten megjelennek bennük a klímavédelemre vonatkozó óvintézkedések.
Azaz, a rendszerkiépítés során a tanácsadónak úgy kell strukturálnia a működést szabályozó elemeket, hogy a fenti szempontok fókuszba kerüljenek.
A sikeres rendszerépítést követő auditon pedig a tanúsító a követelmények ellenőrzésénél a szabvány kiegészített 4.1 és 4.2-es fejezeteiben foglaltak teljesülését is vizsgálja.
Nincsenek irracionális elvárások
Megkérdezett szakértőnk szerint bár az egyezményben megfogalmazottakon jól érzékelhető az éghajlatváltozás megfékezésének határozott szándéka, ezen célok szabványokra kivetített feladatai mégsem támasztanak teljesíthetetlen elvárásokat a vállalkozásokkal szemben.
Első körben azt kell megvizsgálni, hogy tevékenysége révén érintett-e egyáltalán a kérdésben a vállalkozás, s ha igen, hozott-e már erre vonatkozó intézkedéseket és azok mennyire váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
Sőt, a célok teljesülését a gazdasági szervezet beszállítóinál is ellenőrizni kell, csakúgy, mint a vonatkozó jogszabályok betartását.
Minden rendelkezés annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle – állítja Dr. Bartos Szabolcs. Azaz abban, hogy a követelményeknek mennyire képes az adott rendszer megfelelni, nagy szerepe van a célkitűzések teljesíthetőségének is. Nincs ez másként esetünkben sem, éppen ezért az ISO 360 ügyvezetője arról beszélt, milyen kritériumoknak kell megfelelni a tanúsítási folyamatba belevágó vállalkozásoknak.
Szabványhoz és cégprofilhoz igazított követelmények
A rendszerépítő tanácsadó szerint a szabvány típusa és a vállalkozás profilja határozza meg, hogy milyen intézkedések lesznek szükségesek. Nincsenek megkötések, nincs mindenkire egyformán érvényes norma, amelyet pontról pontra teljesíteni kell.
Az érintett cégek szabad kezet kapnak, hogy technológia váltással, kisebb volumenű technikai megoldásokkal vagy egyéb módszerekkel felelnek-e meg a kihívásoknak.
Számokba öntött célok
Egyedül az számít, hogy a saját maguk elé kitűzött célokat valamilyen formában számszerűsíteni lehessen és ezekhez konzekvensen tartsák magukat.
Nem elég tehát csak “elviekben” környezettudatosnak lenni, tettekre váltott szándékainkat adatokkal igazolni is kell.
Tervezd meg – valósítsd meg – ellenőrizd – javítsd ki!
A megvalósítás most is a jól ismert PDCA (Plan – Do – Check – Act) ciklus mentén történik, azaz a felvázolt terveket azok gyakorlatba való átültetése követi, hogy a szokásos ellenőrzés után finomhangolással zárjuk a folyamatot. Az irányítási rendszereket rutinszerűen működtetők számára nem jelent újdonságot, hogy a folyamatnak már szerves része a kockázatelemezés, a kockázati tényezők feltérképezése és a klímavédelem érdekében tett intézkedések kommunikációja.
Túl nagy lábon élünk!
Dr. Bartos Szabolcs szerint az egyezmény nem oldja meg egy csapásra a sokat emlegetett éghajlati problémákat. A környezettudatosság erősödése arra azonban mindenesetre jó, hogy elkezdődjön valami, ami nemcsak a cégek saját működésére, de a következetes kommunikáció révén beszállítóik és a lakosság életére is nagy hatással lesz.
Teljesen természetes emberi vágy, hogy létezésünkkel mindannyian valamilyen maradandó nyomot kívánunk hagyni magunk után. A párizsi megállapodás célja az, hogy az utókorra hagyományozott örökségünk ne pusztán egy túlméretezett ökológiai lábnyom, hanem egy élhető bolygó legyen.
