Előző cikkünkben a 2015-ben életbe lépő új ISO 9001 minőségirányítási rendszer változásait vettük górcső alá. Láthattuk, bár jó néhány új elemmel gazdagodott a szabvány, azért annyira nem újult meg, hogy egy teljesen ismeretlen, az eddigitől gyökeresen eltérő standarddal kelljen megismerkednünk. Most azt vesszük sorra, mi maradt változatlan és milyen kihívások elé állítja az új rendszerszabvány az auditorokat és a vállalatokat.
Bár még nem öltött végleges formát a direktíva, azt már számos, a témával foglalkozó orgánum leszögezi, hogy szakmai vitákra lehet számítani bizonyos pontokkal kapcsolatban. Így például minden bizonnyal fejtörést okozhat a cégeknek, tanácsadóknak és az auditoroknak a szabvány 4. fejezete: „A szervezet és környezete”, mivel sokféleképp értelmezhető, és kevésbé lesznek használhatók a korábbi panelek.
Jó hír viszont, hogy az ISO 9001 is igazodni kíván a digitális korszakhoz, ezért a „dokumentált információ” az a lépés, amely egyszerre nyugdíjazza a korábbi eljárásokat, feljegyzéseket és hozza be az irodákba a XXI. század levegőjét. Ez egyben azt is jelenti, hogy búcsút mondhatunk a vaskos dokumentációknak és a jövőben – mivel erre vonatkozólag nincsen kijelölt kötelező eljárás – bármilyen adathordozón rögzíthetők az információk. Kezdetben ez a sokszínűség ugyan okozhat kisebb nehézséget az auditálás során, de később bizonyára majd a praktikum dönti el ennek hogyanját.
ISO 9001 mellékletek
Nem mellékesen három melléklet is tartozik az ISO 9001-hez. Az „A” mellékletben a felhasználók képet kaphatnak a szabvány megújult szerkezetéről, a terminológiáról és a most bevezetett fogalmakról úgymint a szervezet és környezete, a termék és szolgáltatás, a kockázat alapú megközelítés valamint az előbbiekben említett dokumentált információ. A „B” melléklet a minőségirányítás hét alapelvét tartalmazza, míg a „C” függelék a minőségirányítási szabványok portfóliójáról ad tájékoztatást.
Új elem, hogy bár a standard a kockázatirányítást nem teszi a minőségirányítás részévé, de nagyobb hangsúlyt kap benne a megelőző és helyesbítő tevékenység. Az igazi változás azonban a szemléleten érhető tetten, amely a problémák okainak megtalálásánál, rögzítésénél és újbóli bekövetkezésének megakadályozásánál magasabb fokon, rendszerszinten kívánja kezelni a kérdést. Ezt a gyakorlatot aztán nemcsak az ügyfelekre, hanem a folyamat többi érintettjére: az alkalmazottakra, beszállítókra, a cég környezetére, a szakszervezetek valamint a jogi környezetre is kiterjeszti. Mindez magában hordozza azt is, hogy ez a látásmód egymás mellé rendeli a várható eseményt és a kockázat valószínűségét, majd ezek logikus, józan mérlegelésére ösztönzi a vállalkozásokat.
A cikk előzménye:
Új ISO 9001:2015 – Valami régi, valami új I.
