Talán nem véletlen, hogy épp azon a napon, amikor az interjúalanyaim között régi motorosnak számító Pallos Gabriellával készültem erre a beszélgetésre, reggel az első poszt, amit megláttam, az övé volt. A képen a nevére kiállított tanúsítvány szerepelt, a felirat szerint Gabriella mostantól teljes jogú AI compliance officer & AI auditor. Ismervén őt, aki a környezetvédelem, a környezetközpontú irányítás és úgy általában a „zöld témák” iránt végtelen elkötelezettséggel viseltetik, adódott a kérdés: mit csinál egy AI compliance officer, és miért elengedhetetlen, hogy az auditori ösztönök a technológiai boom korában is élesek maradjanak?
A környezetvédelemtől a kiberbiztonságig
„Én mindig a környezetvédelem és a környezetközpontú irányítás területén mozogtam” – kezdi Gabi a történetét. Az utóbbi időben azonban úgy érezte, ez a szívének kedves téma kissé háttérbe szorult. Ekkor érkezett a felkérés egy informatikai cégcsoporttól: a minőség- (ISO 9001) és környezetközpontú irányítás (ISO 14001) mellett segítse a szervezetet az információbiztonság (ISO 27001) és a NIS2 kibervédelmi irányelv területén is.
„Örültem a felkérésnek, de volt bennem kétely. Az ISO 27001 és a NIS2 világa teljesen új volt számomra, és mivel nem kifejezetten “IT-s módon” huzalozott az agyam, korábban nem is sikerült megkedvelnem ezt a gondolkodásmódot. Ennek ellenére belevágtam. Az informatikusokkal való tartós „összebútorozás” eredménye pedig az lett, hogy mára rengeteg hárombetűs betűszót megtanultam – hiszen ők zömében ezen a nyelven kommunikálnak.”
Miért pont az AI és miért nem az ESG?
Amikor Gabi megállapodott a céggel a képzések támogatásáról, a piaci „slágertéma” az ESG volt. A környezeti, „zöld” vonal miatt ez logikus választásnak tűnt, a sors – és a piaci realitás – mégis közbeszólt. Az ESG-rendelet életbe lépése csúszott, a témához kapcsolódó pénzügyi-közgazdasági vonal pedig kevéssé vonzotta.
Ezzel párhuzamosan elindult a mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedése. Amikor egy kollégája megemlítette a BME induló AI-képzését, Gabi nem sokat gondolkodott. „Részemről komoly volt az elhatározás, de a gyerekeim igen jól szórakoztak – ismervén a műszaki dolgokhoz való affinitásomat” – meséli nevetve.
Érdekes módon az AI-val szemben nem érezte azt az idegenkedést, mint az IT esetében. Ebben kulcsszerepet játszottak a klasszikus auditori ösztönök: a működésben nem elég bízni, azt ellenőrizni kell.
„A minden le- és eluraló mesterséges intelligenciának nagyon is érdemes a körmére nézni, mert a gyanútlan felhasználót könnyen beviszi az erdőbe. Sajnálom a következő generációt, amelyik nem szokott hozzá a kritikus gondolkodáshoz, és készpénznek veszi az AI állításait. Ugyanakkor kétségtelen, hogy rendkívüli módon meg tudja könnyíteni a munkánkat.”
Túlkorrigált elvárások a munkaerőpiacon
Arra a kérdésre, hogy az AI ilyen szintű használata előny vagy hátrány, Gabi óvatosan válaszol. Szerinte még nincs elegendő megalapozott adatunk a véleményformáláshoz.
„Már érkeznek a hírek olyan cégekről, amelyek megváltak a fejlesztőiktől, mert az AI-ra bízták a munkát. Később azonban szembesültek vele, hogy a szolgáltatók monopolhelyzetüket kihasználva olyan árakat szabnak meg, hogy a végén a jól megfizetett fejlesztő bére is kevesebbe kerülne. Lassan elindul egy egészséges visszarendeződés a munkaerőpiacon.”
Kőkemény vizsgák és 93%-os siker
Visszakanyarodva az eredeti témánkhoz: Gabi a BME szigorú képzésén vett részt, ahol a mércét magasan tartották: a teszteken és workshopokon minimum 70% feletti eredményt vártak el a hallgatóktól. Gabi végül kimagasló, 93%-os eredménnyel zárta a képzést, megszerezve az AI compliance officer & AI auditor végzettséget.
És hogy használt-e AI-t a házi feladatokhoz? (Szélesen mosolyog) „Használhattunk, de az oktatóink nagyon szőrös szívűek voltak! Még így is rengeteg időbe és energiába telt megfelelő szakmai színvonalon elkészíteni egy-egy feladatot.”
Az EU AI Act és a szabványok világa
A képzés középpontjában az EU AI Act (AI-törvény) állt. Ez a világ első átfogó jogi keretrendszere az AI használatára és fejlesztésére.
Jogszabályi jellegét tekintve Pallos Gabriella a GDPR-hoz érzi a legközelebb, míg az információbiztonság felől az ISO 27001 kapcsolódik hozzá.
Létezik már az ISO/IEC 42001 is (amely kifejezetten az AI-irányítási rendszerek szabványa), ám az EU AI Act egy ennél jóval szélesebb EU-s jogszabály, amely szigorú kockázati kategóriákat állít fel a fejlesztőkre és a szolgáltatókra egyaránt.
(Bár a hazai akreditációs eljárásrend még formálódik a Nemzeti Akreditáló Hatóságnál (NAH), a jogszabályi határidők – mint például a 2026-os és 2027-es lépcsőzetes megfelelések – már a nyakunkon vannak.)
…és akkor tulajdonképpen mit is csinál egy AI compliance officer?
Gabi feladata elsősorban a magas kockázatú AI-alkalmazások (pl. banki hitelbírálat, HR-szűrések, egészségügyi diagnosztika) felmérése és szabályozása.
„A legfontosabb szabály: bármilyen magas kockázatú AI-folyamatról van szó, a lánc végén mindig ott kell lennie az embernek, aki meghozza a végleges döntést. Gondoljunk az önvezető autókra: egy balesetnél sosem a gép a felelős. A mesterséges intelligencia döntéseit folyamatosan felül kell tudnunk bírálni.”
Gabriella jelenleg felkészítő szakértőként támogatja a cégeket: kockázatértékeléssel és a dokumentáció kidolgozásával segít a vállalati folyamatokat jogszabálykompatibilissé tenni.
Kicsit zöld, kicsit mesterséges, de legalább a miénk
Azért a beszélgetés végére mégiscsak kiderül, hogy interjúalanyom nem hagyta maga mögött teljesen a gyökereit sem: célja, hogy ötvözze a környezetirányítást az új szakterületével. Mivel az AI-modellek futtatása és az adatközpontok működtetése óriási energiaforrást igényel, a fenntarthatóság és a mesterséges intelligencia metszéspontja a jövő egyik legégetőbb auditálási területévé válik. És Gabi itt igazán otthon érzi magát…
