ISO 50001 – az energiagazdálkodás hatékonyságáért

ISO 50001 – az energiagazdálkodás hatékonyságáért

Ha az egyes emberek saját belátására bíznánk a Föld energiakészletének sorsát, félő, hogy a felelősség és a takarékosság mindig csak holnaptól lenne aktuális. Kell a gyereknek a korlát – ismerjük a mondást, de folytathatjuk: …és a felnőttnek is. Szükségünk van egyértelmű normákra. Az ISO 50001 Energiairányítási Rendszerszabvány pontosan erre való: biztosítja a vállalatok számára az energiamenedzsment rendszerek kialakításának kereteit. A kérdésben Nagy László, a ControlSys Team ügyvezetője igazított el minket.

Gazdálkodó szervezetként nincs szükségünk humanitárius szlogenekre ahhoz, hogy belássuk: a hatékonyabb energiagazdálkodás alapvető érdekünk. Egyszerűen pénzkérdés minden távon. Rövidtávon a támogatási források és az árbevétel látja kárát, középtávon a növekedési lendületünket veti vissza, hosszabb távon a termelékenység csökkenésének járulékos veszteségeit könyvelhetjük el pazarló energiafelhasználással.

A nagy elődökre építve

A szervezet minőségirányítási folyamatainak szabályozásánál is megtapasztalhattuk már, milyen összehasonlítható előnyökkel jár az ISO 9001 bevezetése és integrálása, vagy az ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszer alkalmazása. A 2011-ben kiadott ISO 50001-et ezekre építették, hogy az energiafelhasználás optimalizálásában lehessen rugalmas támaszunk, számszerűsíthető eredményekkel. A számok itt az energiamegtakarításból eredő elsődleges hasznot mutatják meg, az integrált energiairányítási rendszer működése viszont ennél lényegesen több előnnyel jár.

A 20-20 terv

10 évvel ezelőtt, 2007-ben az EU elkötelezte magát az energiaellátás és energiafelhasználás hatékonyságának javítása mellett. Ezt az elhatározást a 20-20 tervként is emlegetik, az Energia és Klíma csomag ugyanis 2020-ra 20%-os csökkenést irányoz elő az üvegház-hatás és az energiafelhasználás terén és ugyanennyi növekedést a megújuló energiák hasznosításában. A terv része, hogy a tagállamok szintjén, nemzeti célkitűzések mentén valósuljon meg.

Magyarországon Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv és Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szavatolja a hosszútávú stratégiát, hiszen a mindenkori kormány 3 évente köteles beszámolni az Európai Bizottságnak az elért és várható energiamegtakarításokról és az energiagazdálkodást javító intézkedésekről. A célok elérése érdekében energetikai auditálási intézményrendszert is működtet: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt és a Nemzeti Energetikusi Hálózatot. Auditálásra kötelezett minden olyan nagyvállalat, amely legalább 250 főt foglalkoztat vagy 50 millió EUR árbevételt ér el. Az auditálást elmulasztó cégeket a hivatal komoly bírsággal sújtja.

Spóroljunk meg magunknak is egy kis energiát!

Aki viszont ISO 50001 energiagazdálkodási rendszert működtet, mentesül a kötelező audit alól. Itt két dátum fontos: évente kell tanúsítani és az érvényes tanúsítványt 4 évente kell megküldeni a hivatal részére – így a magunk urai lehetünk. A rendszer alapja egy mérő és az adatokat regisztráló szisztéma, mely alapján nyomon követhetjük az energiafelhasználás folyamatát és azonosíthatjuk a gyenge pontokat, majd javíthatjuk a teljesítményt.

Step by step az ISO 50001 bevezetéséért

Logikus és egyszerű lépések sorozata az ISO 50001. Olyan rendszer, amelyet könnyű bevezetni és nem teher fenntartani – tehát, megéri. Nem hétpecsétes titok: 7 lépésben gondolkodjunk!

  1. Mérjük fel erőinket! Végezzük el a vállalkozás energia szempontú átvizsgálását, hogy kiderüljön, mire építünk és merre tartunk!
  2. Határozzuk meg a hatékonyságot mérő energiateljesítmény-mutatókat! Azaz válasszuk ki azokat a számokat, amelyeket folyamatosan figyelünk majd,  és amelyeknek a változásából az energiahatékonyság javulását várjuk!
  3. Tervezzük meg a változást! Miután már tudjuk, honnan indulunk, azt is fel tudjuk mérni, mekkora távolság választ el a céltól. Ennek meghatározása után az útvonalat kell jól megválasztani, tehát tervezzük meg, hogyan fogjuk elérni , amit kitűztünk.
  4. Bontsuk le az utat lépésekre! A nagy kép részletekből építkezik: tervezzük meg a napi folyamatokat, hogy a működésbe is integráljuk az energetikai szempontokat! Csak akkor sikerül a hatékonyság növelés, ha a szervezet minden szintjén résztvevő munkatársak értik a dolgukat. Ez kulcsfontosságú.
  5. Írjuk meg a menetleveleket! Készítsük el az eljásárok folyamatleírásait, a szabályzatokat és belső utasításokat, amelyek számonkérhetővé teszik a működést. Legyen belső auditunk!
  6. Évente szerezzük meg a tanúsítványt! Ez a rendszeresség belátható perspektívába helyezi a célokat és az eredményeket is.
  7. Korrigáljuk a rendszert az eredmények alapján! Csak akkor ér valamit az ISO 50001, ha komolyan vesszük a rendszer lehetőségeit és fejlesztésre használjuk az eredményeket.

Az ISO 50001 Energiairányítási Rendszerszabvány tanúsítványával energiát, pénzt és időt spórolunk, ráadásul hosszútávon. Végezzünk egy röpke számítást az elmúlt gazdasági év adataival: csökkentsük 20%-kal az energiafelhasználást (mindenfajta költségnemnél, kivéve ahol a beszerzési ár szabályozása nem rajtunk múlik) és növeljük 20%-kal a hasznosulási mutatókat (termelékenység, árbevétel, időráfordítás és teljesítmény aránya stb.)! A kapott összegek önmagukért beszélnek.

 

FIGYELEM!

Változtak a Tanúsítási Szerződéses Feltételek

A dokumentum 1. és 8. pontja értelmében 2024. november 11-i hatállyal egyoldalú szerződésmódosításra kerül sor.
 
A módosítás oka, hogy az International Accreditation Forum (IAF) létrehozott egy nemzetközi adatbázist, amelybe valamennyi akkreditált tanúsító szervezet köteles az általa tanúsított szervezetek tanúsítványait az éppen aktuális státusznak megfelelően rögzíteni.
TOVÁBB A DOKUMENTUMRA!
close-link
error: Content is protected!