Bali Gábor 1995. augusztus 7. reggel 8 óra óta tevékenykedik az energiaszektorban. Ekkor helyezkedett el a Dél-dunántúli Gázszolgáltatónál, ahol épp egy tucat évig dolgozott, az utolsó négy esztendőben kereskedelmi igazgatóként. Aztán 2007-ben megalapította saját tanácsadó cégét, az ENERGIQ Kft.-t, azóta tudásával a közép- és nagyvállalatok energia beszerzését támogatja és energiahatékonyságának növelését segíti elő. A közelmúltban több ISO 9001 és ISO 50001 rendszer kiépítésében is részt vett. Nemrégiben pedig ez utóbbiról tartott a CertUnion csapatépítőjén nagysikerű előadást. Hogy stílszerűek legyünk, ezek után pedig még arra is maradt energiája, hogy napjaink egyik leginkább húsba vágó kérdéséről, az energiagazdálkodás témájáról beszélgessünk.
Interjúnk nem is kezdődhetne mással, mint azzal, hogy miért lett ennyire fontos napjainkra az energiagazdálkodás? Bali Gábor szerint a témát kétfelől közelíthetjük meg. Egyrészt a nagyvállalatokat 2015 óta energiahatékonysági törvény kötelezi a takarékosabb és észszerűbb működésre, másrészt – és ez már nem kizárólag az áfa törvény szerint nagyvállalatnak minősülő cégeket érinti – az energiaválság és az ennek következtében bekövetkezett jelentős energia áremelkedés is fokozta az érdeklődést a téma iránt.
Energiahatékonyság akkor és most
Hogy kicsit konkrétabbak legyünk, az energetikai szakértő példát is hoz. – Érdekes visszatekinteni az időben és megvizsgálni, hogy az energiahatékonyság kérdése milyen mértékben érintette a cégeket. 2021 előtt a kérdés még nem igazán hozta lázba a vállalkozások egy részét. Nyilván, ez érthető is, hiszen amíg arról volt szó, hogy 1 kWh áramot 14 forint 20 fillérért vagy 14 forint 30 fillérért vásárolhatunk-e, addig a téma nem okozott álmatlan éjszakákat a csúcsvezetőknek. Amikor viszont már a tízszeresébe került, mindjárt érdekelni kezdték őket a számok…
Ön dönt: energetikai audit vagy ISO 50001?
A jogszabály (energiahatékonyságról szóló törvény) által érintett vállalatok előtt két lehetőség áll – mondja a szakértő. Választhatják a négyévenkénti energetikai auditot vagy kiépíthetik és működtethetik az ISO 50001-es energiagazdálkodási irányítási rendszert. Az azonban mindkét megoldásban közös, hogy az adatokat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH) kell évente eljuttatni.
A napirenden lévő kérdés aktualitását jól jelzi, hogy utóbbiról tartott előadást Bali Gábor a CertUnion legutóbbi csapatépítőjén is. Véleménye szerint igenis meg lehet találni azt a módszert, amivel az érintettek megfelelnek a törvény betűjének, és az intézkedések nem csak nyűgöt jelentenek, hanem a vállalatok számára hasznosak is.
Mint fentebb említettük:
az érintett nagyvállalatok maguk dönthetik el, hogy a négyévenkénti kötelező energetikai audittal teljesítik-e a kötelezettségüket vagy inkább a szabvány szerinti energiagazdálkodási irányítási rendszert működtetik.
Bár a társaságok mindkét megoldással kipipálhatják a feladatot, az opciók között azért akadnak különbségek. Az energetikai audit azt mutatja be, hogy a vállalat milyen helyzetben van az energiahatékonyság területén és milyen projektekkel növelhetné azt, ám a projektek megvalósítása nem kötelező.
A ISO 50001 viszont – ahol az évente esedékes időközi audit és a havi nyomonkövetés egyfajta folyamatos készültségben tartja a cégeket – arra is válaszokat ad, hogyan lehet kevesebbet fizetni az energiáért vagy miként oldható meg a termelési volumen szinten tartása kisebb energiafelhasználás mellett, és a felső vezetés feladata az energiahatékonysági projektek megismerése, támogatása, végrehajtása.
Gyakran emlegetett tény, hogy az ISO rendszerek egyik nagy előnye a testre szabhatóság. Bali Gábor úgy látja: a menedzsment rendszerek 70%-ban egyformák. A fennmaradó hányad hajlítható az adott cég igényei, tulajdonságai szerint. A helyzetet tovább árnyalja, hogy jelentősen eltérő lehet az egyes szektorok energiafelhasználása. Ott, ahol a költségek mindössze 3%-át fordítják fűtésre, világításra, egészen más hangsúlyt kap a kérdés, mint mondjuk a távhőszolgáltatóknál, ahol a kiadások 70-80%-át ez teszi ki. Nem véletlen, hogy a ‘21/22-es energiaválság ebben az ágazatban szedte leginkább áldozatait.
Hogy szemléltesse, az utóbbi időben mennyire átértékelődött az energiáról alkotott képünk, megkérdezett szakértőnk egy saját példát hoz. – Ügyfélportfóliónkban van egy 200 mezőgazdasági céget tömörítő csoport. Míg a válság előtt a kiadásaik nagyság szerinti sorrendjében az üzemanyag, a gáz és villany költségek csak a 3.,4., és 5. helyen szerepeltek, addig a drasztikus áremelések hatására ezek kerültek a lista élére.
Adatokból megoldások
Az elmondottakból következik: a helyzet javításához elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a számokkal. Ezzel kapcsolatban Bali Gábor az energiatervezés fogalmát emeli ki.
– Mind az energetikai audithoz, mind az ISO 50001 sikeres működtetéséhez nélkülözhetetlen, hogy feltegyük magunknak a “honnan indultunk és hová tartunk” kérdést. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az adott vállalat ideális esetben 3 évre (de már egy egyéves intervallumból is számos következtetés levonható) visszamenőleg összegyűjti az energiafelhasználási adatait. A kapott számok alapján jóval könnyebb a neuralgikus pontok kiszűrése és az eredmények javítását célzó intézkedések megvalósítása.
Az energetikai audit világos képet ad az aktuális helyzetről, az energiamenedzsment rendszerszabvány pedig “rákényszeríti” a cégeket, hogy kitűzzék a saját energiagazdálkodási céljaikat.
A számolás azonban nem ér itt véget. Az energetikai kiadásaikat racionalizálni szándékozó vállalatok minden esetben visszajelzést várnak arról, hogyan lehetne barátságosabbá tenni a képet. Az ENERGIQ Kft. ügyvezetője a maga részéről a feladatot alapnak tekinti, mint mondja, már csak azért is, mert az energiabeszerzés áttekintése része az ISO 50001-nek, de munkájuk során arra is válaszokat adnak, hogy mi kell az energiafelhasználás csökkentéséhez és a szükséges energia lehető legkedvezőbb árú megvásárlásához.
– Egy erőműnél – ahol ezek az értékek ismertek – nyilván óvatosabban adunk tanácsokat. Egy a témában még “szűznek számító” vállalatnál azonban nagy segítség, ha felvázoljuk a számokat és megoldási javaslatokat teszünk. Megint csak egy konkrét példát hozok ennek szemléltetésére. Az talán már senkinek sem jelent újdonságot, hogy az irodaházak hőszigetelése, nyílászáró cseréje sokat javíthat az épületek energiahatékonyságán. Arra viszont, hogy ebbe a beruházásba most érdemes-e belevágni, egyáltalán megéri-e, vagy van-e valamilyen alternatíva, arra már a szakember tud használható válaszokat adni – összegzi munkáját Bali Gábor. A háttérszámítások szerepe tehát az, hogy a vállalatok reális célokat tűzhessenek ki maguk elé és azokat el is érjék. Azaz ez is csak a már jól ismert Plan – Do – Check – Act forgatókönyv szerint történik.
Felkészülnek a középvállalatok
Borítékolható, hogy a téma még sokáig napirenden marad. Erre mutat, hogy az Európai Unió élénken foglalkozik a kérdéssel, és az ESG (Environmental, Social, Governance – Környezet, társadalom és irányítás) szabályozás is már a “kertek alatt jár”. Az évente változó jogszabályok azt sugallják: egyre nagyobb jelentőségűvé válik a kérdés. Nem kizárt, hogy
hamarosan (akár már 2025 elejétől) a jogszabály által kötelezettek körét kiterjeszthetik a középvállalatokra is.
Ez pedig azt jelenti, hogy még nagyobb szükség lesz energetikai szakemberekre. Nagyvállalati szinten már most is előírás egy energetikus foglalkoztatása, a kisebb cégeknél pedig az ENERGIQ Kft-éhez hasonló külsős szakemberek láthatják el a feladatot.
Nagyvállalat, középvállalat, kisvállalat, lakosság
Az elmondottak alapján azt hihetnénk, hogy az energia észszerű felhasználása kizárólag a közép- és nagyvállalatokat érinti. Bali Gábor kijelentése azonban, miszerint a 2022-es energiaválság idején mintegy 20%-kal csökkent a lakossági energiafogyasztás más fénytörésbe helyezi a történteket. Mint mondja, különösen a fűtés terén vagyunk pazarlók. A magyar lakásállomány döntő többségének fűtésrendszerét nem korszerűsítették, mert az alacsony gáz- és villanyszámlák nem sürgették a tulajdonosokat a lépés megtételére.
A feladat most az – jelöli ki a célt Bali Gábor –, hogy a szükséges energia nagyobb hányadát megújuló energiaforrásokból (geotermikus energia, nap, szél, biomassza) nyerjük. Ezzel a jelenlegi földgáz alapú fűtés dominanciája megtörhető lenne. A végpontokon pedig azt szeretnénk elérni, hogy az energiaellátást az elsődlegesről másodlagossá “programozzuk” át. Magyarán egyre kevesebb fát, szenet és földgázt használjanak az otthonokban, helyüket pedig a másodlagos energiahordozókból megtermelt villanyárammal működő rendszerek vegyék át. Szép és elkerülhetetlen kihívás ez, tekintve, hogy jelenleg az összes energiafogyasztás mindössze 20%-át adják a megújuló energiahordozók. Mindannyiunk jól felfogott érdeke, hogy ezt az értéket belátható időn belül 30%-ra növeljük.
