Mennyibe kerül egy rossz döntés, egy leálló gyártósor, egy ellenőrizetlen digitális elérhetőség vagy egy elveszített megrendelő? Milyen jó lenne egy ipari, mesterséges intelligencia alapú modell, ami a legfinomabb eltérést is előre észleli egy gép működésekor? Kellene egy jó megoldás döntések modellezésére és a személyi és digitális biztonságra? Ezért beszélgettünk a digitális ikerről, a kibervédelemről és a tervezett karbantartásról Szabó Istvánnal, az InnovAise Kft. ügyvezetőjével.
Digitális iker – vezetői döntéstámogatás kockázat nélkül
Az InnovAise Kft. egyik leglátványosabb megoldása a digitális iker technológia, amely az üzem működését szimulálja és modellezi virtuálisan: gépsorokkal, targoncákkal, raktárakkal és emberi mozgásokkal együtt. Ez a legkisebb kockázatú döntés-előkészítő eszköz – avat be az ügyvezető, és mindjárt példát is mond.
Egy raktári modellt nézve hamar kiderül, hogy az oda rendelt két targonca egymást akadályozva dolgozik. Átszervezésre van szükség, be lehet osztani az egyiküket más feladatokra is. Nem történt fizikai átalakítás, nem volt szükség plusz beruházásra, mégis növekszik a termelékenység.
Hová kerüljön egy új gépsor vagy érdemes-e a régit odébb mozgatni? A digitális iker láthatóvá teszi, és lehetőséget ad a költségek kielemzésére.
Előre jelezni, nem utólag javítani
Az InnovAise Kft. másik kulcsterülete a preventív hibakeresés, amely az ISO 9001 szerinti karbantartási folyamatok alapja is lehet. Szenzoradatok, rezgések és eltolódott ciklusidők elemzésével képes előre jelezni egy várható meghibásodást, miközben az adatok forrásai lehetnek egy ISO 50001 szabvány szerinti monitoring rendszernek.
A lényeg egyszerű:
a gyártósor nem akkor áll le, amikor már baj van, hanem az észlelt jelek és tendenciák eredményeként tervezetten, amikor a megfelelő alkatrész rendelkezésre áll.
Ez az adatvezérelt „józan ész”.
Határok nélküli kockázat
Az InnovAise Kft. harmadik szakterülete a kiberbiztonság. Mi a legnagyobb tévedésünk ezen a téren, faggatom az ügyvezetőt, bízva abban, hogy elárulja mi az új technológiák elterjedésének legjellemzőbb akadálya. Említette korábban, sok szervezet csak akkor lép, amikor az előírás szerint muszáj, vagy amikor konkrétan támadás éri. Elmondta azt is, hogy a NIS2 és az ISO 27001 ebben az értelemben nem „fenyegetés”, hanem lehetőség arra, hogy a megfelelésből valódi üzleti előny szülessen.
Az is elhangzik, hogy a jó vállalati megfelelés nem kampányszerű dokumentálás, hanem előre sorolja a legégetőbb problémákat, és több évre ütemezett fejlesztéseket javasol. Ennek kulcsa, hogy képes nagyon rövid időn belül mérhető eredményt és nyereséget felmutatni. A bevezetés körüli legnagyobb akadály azonban nem a költségeknél, és nem is a szabályoknál keresendő.
A legnagyobb tévhit – mutat rá a leglényegesebb pontra Szabó István –, hogy azt feltételezzük: egy magyar gyártó érdektelen célpont, Magyarország „nincs szem előtt”. De ez hamis kép. Jártunk olyan vállalatnál, ahol a gyártósori gépekről nem is tudták, hogy digitálisan elérhetők. Nem is használták ezt a lehetőséget, de azt sem tudták, hogy ettől még célpontok lehetnek.
A tisztánlátáshoz el kell fogadni: a támadókat nem érdekli a határ, csak az, hogy a rendszer támadható-e. Az interneten nincsenek országok, a hekkerek pedig a védelem nélküli vagy könnyen feltörhető pontokat keresik, bárhol is legyenek.
A megfelelés önmagában nem stratégia
Az ipari szabványok és irányelvek sok magyar vállalatnál ma is szükséges rosszként élnek – folytatja az ügyvezető. – Kötelező adminisztrációként tekintenek rá. Pedig az olyan előírások, mint
a NIS2, az ISO 27001 vagy az ISO 50001 vagy az ISO 9001 valójában döntéstámogató rendszerek is lehetnek, ha a menedzsment él a bennük rejlő lehetőségekkel.
Iparágtól függetlenül azok a vezetők keresnek meg minket, akik a hatékonyságot tudatosan fejlesztenék – mesél a partnereikről az ügyvezető. – Olyan döntéshozók, akik a gyártás során felmerülő problémákat mérhetővé szeretnék tenni, majd megelőzni.
Kibervédelem a “just-in-time” működés világában
Ipari környezetben egy kibertámadás nem pusztán informatikai kérdés. Egy gyártásleállás azonnali pénzügyi veszteséget és presztízsrombolást okozhat. A „just-in-time” működés világában akár egyetlen kiesés is elég ahhoz, hogy a megrendelő más beszállítót keressen, rosszabb esetben pedig a médiában is megjelenjen az eset.
Két gyár, két gondolkodásmód
A vállalati szemléletkülönbségek gyakran jól tetten érhetőek egy nemzetközi vállalat magyar leányvállalata és egy hazai tulajdonú gyár között. Az egyiknél automatizált beléptetés, kötelező védőfelszerelés, kijelölt közlekedési útvonalak és a targoncák elől védelmet nyújtó sorompók szabályozzák a mozgást. A másiknál nyitott ajtók, rögtönzött megoldások és többtonnás eszközök mozognak az emberek feje fölött – emlékszik vissza egy gyárlátogatására az igazgató.
Nagyobb a dolgozói bizalom a cég iránt, ahol a fejlesztések a mindennapi biztonságot és átláthatóságot szolgálják. Egy baleset vagy üzemzavar viszont minden esetben a cégvezető felelőssége, annak jogi és presztízs következményével együtt.
Kötelező auditból megtérülő beruházás
Egy gyárbejárás során például egy régi, nem szabályozható ipari kazánt találtunk, amely tavasszal és télen is csak maximális teljesítménnyel tudott működni – idézi fel a szakember. Ha fókuszba helyezzük az energiafogyasztókat, és mérjük azok fogyasztását és üzemidejét, akkor gyorsan megtalálhatóak azok a fájdalmas pontok, amelyekkel jelentős megtakarítás érhető el.
Méréssel, vezérléssel és adat-vizualizációval pontos, tervezhető számokat biztosítva, alátámaszthatóvá tudjuk tenni a döntéseket. Ezek nem kockás papíron kiszámolt becslések, hanem valós értékek, amelyekkel elég pontosan lehet tervezni.
