A minőség témakörét sokszor és sokféleképp körbejártuk már, igyekeztünk a fogalmat a szakmánk nyújtotta kereteken belül a lehető legpontosabban definiálni. Ám, mindvégig éreztük, hogy a minőség ennél azért sokrétűbb dolog. Most induló sorozatunkban ismert emberek – gazdasági szereplők, művészek, sportolók – vallanak arról, hogy a saját szakterületükön mit értenek minőség alatt. Dr. Rudas László egyszerre két minőségében: az Istenhegyi Magánklinika tulajdonosaként valamint a Családi Vállalkozások Országos Egyesületének (CSVOE) elnökeként osztotta meg gondolatait.
– A többség minőség alatt a méretpontosságot, a határidők betartását, az előírt paramétereknek való megfelelést érti. Véleményem szerint a minőség ennél mélyebb jelentéstartalommal rendelkezik.
Klinikánk esetében ezt úgy fordíthatnám le, hogy igyekszünk többet nyújtani a szolgáltatásunkban foglalt kötelességeinknél. Ez a plusz egészen apró dolgokban is megnyilvánulhat, pl. abban, hogy egyetlen hozzánk fordulót sem hagyunk magára a problémájával, az üzenetrögzítőnkre mondott panaszokat szakszemélyzetünk megvizsgálja és javaslatainkkal felhívjuk a beteget.
A Családi Vállalkozások Országos Egyesületének elnökeként viszont más aspektusból (is) tekintek a dolgokra. A családi vállalkozásokban a minőség azt kellene, hogy jelentse: a munkatársak a társaság fontos építőkövei. Olyanok, akikre építhet a vezetőség, vagy a kollektíva, de akik maguk is számíthatnak a munkatársakra és a feletteseikre.
A minőségi vállalkozásban az én fogalmaim szerint a betegállományban lévő dolgozónak nem az orvosi igazolás megszerzése a legfontosabb, hanem az, hogy – amennyiben képes a munkavégzésre – otthonról is végezhesse a munkáját és ehhez minden feltétel adott legyen. Ha pedig ez idő alatt teljes értékű munkát végez, a fizetése is 100%-os legyen.
A fentiekben vázolt ideális állapot egy kölcsönösségen alapuló rendszer, amely biztonságot, kiszámíthatóságot, végső soron a családi vállalkozás minőségét adja. Természetesen ez egy meglehetősen hosszú folyamat, amiben éppúgy helye van a környezetvédelemnek, mint a személyes példamutatásnak. Előbbire példa az az eset, aminek szem- és fültanúja voltam egy olasz, német, osztrák, svájci határon lévő településen, ahol a családi vállalkozások egyik nemzetközi rendezvényének résztvevőjeként voltam jelen.
A Gebrüder Weiss osztrák szállítmányozó, speditőr cég tulajdonosa felszólalásában elmondta, hogy a közelmúltban a vállalat a Bécs-Rieka viszonylatban vonatra „ültette” a kamionjait. A drágább, de környezetkímélőbb megoldással az úton lévő napi negyven gépjárművük környezetszennyezését kívánták drasztikusan lecsökkenteni, az ezzel járó apróbb kellemetlenségeket (mint a picivel megnövekedett szállítási idő, költségnövekedés) pedig az ügyfelek elfogadták, sőt a cégvezető szerint a nemes cél érdekében még a többletköltségek egy részét is átvállalták. A németországi céget pedig az ifjabb tulajdonos vezető látta el napelemfarmmal.
Visszatérve a kérdésre: ha a minőségre gondolok, az nálam ezt a fajta gondolkodásmódot jelenti.
