„Ej, ráérünk arra még!” – felkiáltással odázza el még ma is számos hazai vállalkozás az ESG-kötelezettségekkel kapcsolatos teendőket, pedig már a KKV-knak is csak bő egy év áll rendelkezésre, hogy végigzongorázzák az ezzel kapcsolatos feladatokat. Magyar Bernadettel – az irányítási rendszereken és nemzetközi tapasztalatokon edződött ESG-menedzserrel, az Eu-Success Kft. tulajdonos-ügyvezetőjével – a gazdasági életben 2021–2022-ben az év szavává vált fenntarthatósági jogszabályokról (ESG) beszélgettünk.
Valószínűleg ma már keveseknek jelent újdonságot az ESG betűszó jelentése. A rend kedvéért azért mégis idetesszük a feloldását. A vállalati élet három nagy pillérét az E = Environmental (környezet), S = Social (társadalom) és G = Governance (irányítás) jelöli. – Az ESG rövidítés két éve lett igazán „forró téma”. Ekkor lépett ugyanis hatályba az EU fenntarthatósági jelentésre vonatkozó irányelve, ami hamarosan kötelezettségként jelent meg a nagyvállalatoknál – indítja egy történelmi visszatekintéssel a beszélgetést Magyar Bernadett.
A kicsi, a nagy meg az ESG
Ez a tény magyarázza azt is, miért dől sok cégvezető még ma is teljes nyugalommal hátra, mondván: „ez csak a nagyvállalatokra vonatkozik, a KKV-knak nincs ezzel dolguk”. Megkérdezett szakértőnk azonban eloszlatja ezt a tévhitet. Mint mondja: kezdetben valóban csak a méretüknél és tevékenységüknél fogva érintett vállalatokra vonatkozott a fenntarthatósági jelentéskészítési és átvilágítási kötelezettség, és ők eleget is tettek ennek.
Ám a piac „bölényeinek” nemcsak saját vállalatukra, hanem a teljes beszállítói láncukra alkalmazniuk kell a megfeleltetést, így a kisebbeknek beszállítói státuszuk megőrzéséért meg kell barátkozniuk a kérdőívekkel, az adatszolgáltatással, valamint a kért tanúsítványok és minősítések felmutatásával.
Hiteles forrásból
Hogy szinte nincs is olyan vállalkozás, amely elkerülheti az ESG-megfelelést, azt jól példázza, hogy a finanszírozói oldal is beszállt a fenntarthatósági követelmények teljesítésébe.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyanis a kereskedelmi bankok számára kötelezővé tette, hogy hitelbírálataik során az ESG szempontjainak teljesülését is vegyék figyelembe.
Az MNB ajánlása alapján ma az 500 millió feletti, később már a 100 milliót meghaladó hitelek elbírálásánál a kereskedelmi bankoknak egy ESG-kérdőívvel fel kell mérniük ügyfeleik kockázatait. Sőt – folytatja a felsorolást Magyar Bernadett –, a közbeszerzéseknél is pluszpontot jelent majd, ha a pályázat mellé egy fenntartható működést igazoló dokumentumot is tud csatolni a vállalkozás.
Fenntarthatóság 3D-ben
Miután nagy vonalakban áttekintettük a jelentésre kötelezettek körét és a felhasználási lehetőségeket, a vállalatirányítási és ESG tanácsadó arról beszél, hogyan juthat el egy gazdasági társaság a nulláról a célig. Azért, hogy ne legyen olyan egyszerű dolguk a vállalatoknak, rögtön meg kell határozniuk, hogy kötelezettségeiket tekintve melyik kategóriába esnek. A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) – magyarul Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv – hatálya alá esőkre az ESG törvény és a számviteli törvényben foglaltak vonatkoznak. Ezzel szemben azon vállalatoknak, amelyekre a CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive – Vállalati Fenntarthatósági Átvilágítási Irányelv) vonatkozik, az ESG- és az átvilágítási jogszabályok kritériumainak kell megfelelniük. Ez utóbbi kategória már becenevet is kapott: szakmai berkekben CS3D-ként emlegetik. Az igazán nagy vállalatok általában mindkét követelménynek meg kell, hogy feleljenek.
Riport a pillérekről
Bár hasonlóságuk okán könnyű belezavarodni ezekbe a betűszavakba, Magyar Bernadett szerint fontos tisztázni, hogy két különböző követelményről – és ezzel együtt két különböző jelentéstételről beszélünk.
Hogy melyik vonatkozik az adott vállalatra, és hogy hogy áll a vállalat jelenleg az ESG követelmények teljesítésében, azt egy gyors ESG-audittal, átvilágítással lehet kideríteni.
Az irányítási rendszer tanúsítások terén rutinos cégek számára nem sok meglepetést tartogat egy ilyen audit. – Interjú keretében vizsgáljuk a cégeket, vagyis nagyító alá tesszük a hozzáférhető adatokat, a cég folyamatait, vevőkörét, és monitorozzuk, milyen kérdőíveket kapott eddig. Miután képet kaptunk a vállalat környezettel, emberekkel és irányítással kapcsolatos jellemzőiről, egy riportban összegezzük, milyen „érdemjegyet” kapott az adott szervezet az ESG-tantárgyból, és javaslatokat teszünk a hiányzó elemek pótlására, az ESG teljesítmény növelésére.
A szakértő szerint a legnagyobb szereplők jellemzően jól állnak e téren. Sok esetben már működtetnek menedzsmentrendszereket, így náluk nem a szabványok integrálása, hanem a lényeges adatok összefésülése és az ESG-keretrendszernek való megfeleltetése jelenti a kihívást.
Egy picit billegő háromlábú rendszer
– Tapasztalatom szerint a környezetvédelmi láb (E) a legerősebb mind közül – veszi górcső alá szakértőnk a részleteket – már csak azért is, mert ez egy meglehetősen jól szabályozott terület. Emellett a vállalatok költségvetési oldalról is érdekeltek például az energiafelhasználással összefüggő adatok gyűjtésében.
Magyar Bernadett úgy látja, hogy az S-lábat (a munkavállalókkal és munkakörülményekkel összefüggő tényezők) is elég jól körbebástyázták jogszabályokkal, így ez is többé-kevésbé rendben van a legtöbb helyen. Az átlátható és etikus vállalatirányítást, valamint a korrupcióellenességet jelölő G-pillérnél viszont akadnak még bőven feladatok.
Globális követelményrendszer
Az ESG tehát jóval bonyolultabb annál, minthogy a feladatot egyszerűen rátestáljuk a titkárnőre. A szakember határozottan úgy látja, ez nem egy egyszereplős történet, sőt nem is egyetlen szervezeti egység érintett benne. A HR, a munkavédelem, a facility management, a termelés és a logisztika éppúgy szerephez jut, mint a beszerzés. Azaz ebben az esetben a teljes vállalaton átívelő követelményrendszerről beszélhetünk.
A szakember javaslata szerint az átvilágítás után célszerű felállítani egy teamet, amelyben az elkötelezettséget bizonyítandó a felsővezetésnek is képviseltetnie kell magát. A dolog komolyságát jelzi – jegyzi meg a tanácsadó –, hogy a CSRD az üzleti jelentéstétellel azonos súlyú, így mindkettő a könyvvizsgálók asztalán köt ki. A beszámolóra kötelezettek pedig hamarosan megismerkedhetnek az ESG-tanúsítással a gyakorlatban is. Nem kell megugorhatatlan feladatra gondolni. A procedúra nagyban hasonlít egy ISO-auditra.
Lélegzetvételnyi idő a start előtt
Kétségtelenül a legkisebbeknek jelent ez megnövekedett adminisztratív terhet. A felkészítésben rutinos Magyar Bernadett szerint a kompetencia- és emberhiány nehezíti a mikro- és kisvállalkozások jogkövető magatartását. Az ő esetükben gyakran a vevők igénye határozza meg, milyen mélységben kell foglalkozniuk a kérdéssel. De az biztos, hogy előbb-utóbb nekik is meg kell barátkozniuk a gondolattal: ők sem kivételek.
Szerencsére a kormányzat igyekszik támogatni a legkisebbeket, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) oldalán számos hasznos információt és kitöltési útmutatót találnak. Könnyebbséget jelent az is, hogy a mikro- és kisvállalkozások felkészülési idejét 2027. június 30-ig meghosszabbította a jogalkotó, addig ugyanis nem kötelezhetők közvetlen ESG-adatszolgáltatásra. Ez a lélegzetvételnyi idő pedig pont elég arra, hogy időben felkészüljenek a rájuk váró feladatokra. A fenntarthatóság szelleme ugyanis már kiszabadult a palackból, és már nem gyömöszölhető vissza.
