Keveseknek adatik meg, hogy már egészen kisgyerek korukban rátaláljanak későbbi hivatásukra. Csermely Ildikó, a Eu-Pro Kft. tulajdonos ügyvezetője és a zajvédelem elismert szakértője ezen szerencsések egyike. A szerelem ötödikes korában talált rá, amikor barátaival egy környezetvédelmi egyesületet alapított. Nem volt kérdés, hogy ez a vonzalom a továbbtanulás irányát is meghatározza neki, és az sem, hogy a másik szerelem: a repülés is valahogyan jelen kell, hogy legyen az életében. Egyedül az nem volt világos, hogy ezt a kettőt hogyan lehet összekötni. Hogy végül is hogyan sikerült ez, erről beszélgettünk egy “zajos” interjú keretében Csermely Ildikóval.
Az Eu-Pro Pályázati és Környezetvédelmi Kft. nevéből adódóan két lábon áll: a környezetvédelmi szolgáltatóin és a pályázatin. A névben ezek szerint a “pro” azt jelenti, hogy a beruházást megelőző időszakban nyújt segítséget a kft.?
A vállalkozással igyekszünk komplex, magas minőségű szolgáltatást biztosítani ügyfeleinknek. (Sok esetben a pályázatok megvalósításához is számos környezetvédelmi mérésre, tervezésre van szükség.) Ezt a magas fokú szakmai hozzáértést és minőséget hivatott a cégnévben jelezni a Pro (professzionális) rövidítés, az “Eu” pedig az uniós pályázatokra tett utalás.
Jómagam 2013 óta vagyok zajszakértő, korábban a légügyi hatóságnál dolgoztam, négy éve vállalkozóként végzem ezt a tevékenységet, mára viszont különböző területeken jártas kollégáim is bekapcsolódtak a munkába.
Hogyan lesz valakiből zajszakértő?
Még általános iskolás voltam, amikor barátaimmal megalakítottuk az első virtuális környezetvédelmi egyesületet. Aztán a tanulmányaimat is ebben az irányban folytattam. Mivel az életembe elég hamar belépett a repülés, szerettem volna összekötni a két szerelmemet. A gyöngyösi főiskolán a diplomamunkámat a repülési zajból írtam, agrármérnökként. Aztán a véletlen úgy hozta, hogy első munkahelyemen – a légügyi hatóságnál – azzal foglalkozhattam, amiből a szakdolgozatomat írtam. 2006 óta pedig folyamatosan ez a munkám, a repülési zaj országos szinten elismert szakértője vagyok. (De talán mire interjúnk megjelenik, az összes többi környezeti elemre vonatkozó szakértői státuszt is megkapja a kamarától. – a szerk.) Korosztályomból – főleg nőként – nem sokan vagyunk a pályán. Bár vállalkozásom szerteágazó tevékenységet végez, a mai napig megmaradtam zajszakértőnek.
Térjünk vissza az Eu-Pro Kft. tevékenységére! A pályázati munka többé-kevésbé mindenkinek ugyanazt jelenti. Nem így a környezetvédelmi tevékenység. Mit takar ez utóbbi?
Kezdjük egy kicsit messzebbről. A környezetvédelmi törvény hét környezeti elemet különböztet meg. Ezek: a levegő, a víz, a hulladék, a talaj, a természetvédelem, a zajvédelem és a klímaszakértelem. A jogszabály és a vonatkozó kormányrendelet világosan meghatározza, hogy egy beruházás esetén milyen környezetvédelmi vizsgálatra, tervezésre van szükség. És ekkor lépünk be mi a képbe.
Egy vegyi üzem létesítésénél kézenfekvő, hogy elengedhetetlen egy hatástanulmány készítése, de mondjuk egy lakópark építésnél is?
Nemcsak az ipari beruházások velejárója a környezetvédelmi hatástanulmány, hanem például egy lakópark esetében is.
A törvény pontosan leírja, hogy mely esetben szükséges környezeti hatásvizsgálat, egységes környezeti használati engedély vagy felülvizsgálat.
Az egymásra épülő dokumentumok mutatják be, hogy van-e a tervezett beruházásnak környezetkárosító hatása. Ezekből a dokumentumokból derül ki, hogy a későbbiekben szükség van-e további mérésekre, engedélyekre.
A lakóparknál – gondoljunk csak a kazán beépítésére, üzemeltetésére vagy a parkoló kialakítására – a levegő vagy a talajvizsgálatok értelemszerűen az előkészítési fázis részét képezik.
A vállalkozás weboldalát böngészve egy ma még lefordíthatatlan/lefordítatlan szóra bukkantam. Klímareziliencia. Mit jelent ez?
A viszonylag újonnan bevezetett fogalom az éghajlatra való ráhatást jelenti, vagyis
amikor klímareziliencia vizsgálatot végzünk, azt nézzük, hogy egy beruházás megvalósulta mennyire befolyásolja/befolyásolja-e egyáltalán az éghajlatot.
Nem véletlen, hogy a nagyobb léptékű fejlesztéseknél alapkövetelmény a vizsgálat lefolytatása. Ma már csak az a beruházás valósulhat meg, amelyről bebizonyosodott, hogy nincs negatív hatással az éghajlatra.
Cégünkön kívül hazánkban egyetlen olyan vállalkozás létezik, amely ezzel foglalkozik. Mi viszont szeretnénk ezen a területen szintet lépni, ezért kollégáimmal együtt jelentkeztünk a Debreceni Egyetem klímareferensi képzésére, hogy a későbbiekben oktathassuk is a szakembereket.
Eddig egyszer sem ejtettünk szót a hasonló témakörben érintett ISO14001-ről. Van valamilyen kapcsolat az Eu-Pro Kft. tevékenysége és a környezetközpontú irányítási rendszer között?
Direktben nincs, mivel sem a felkészítésben, sem a tanúsításban nem veszünk részt, de a környezetvédelem, a környezet központi szerepe a szabvány esetében és a munkánkban is kulcsfontosságú.
Az már közismert tény, hogy számos előnyhöz juttatja az ISO 14001 a cégeket. Így, ennek birtokában a vállalkozás biztos lehet abban, hogy maradéktalanul megfelel a környezetvédelmi jogszabályoknak, tehát nem fenyegeti bírság, hatósági eljárás.
Emellett a piaci előnyök sem elhanyagolhatók. (Például a kiemelten fontos beszállítói pozíciókra a legtöbb uniós tagország nem szerződik olyan partnerekkel, amelyeknek nincsen működő környezetközpontú irányítási rendszere.) Azt pedig talán már közhelynek hat, annyira kézenfekvő, hogy jelentős költségmegtakarítás érhető el az anyag- és energia optimalizálással.
És hogy mennyire fontosnak érzem ezt, az jól mutatja, hogy saját cégemben, az Eu-Pro Kft.-ben is szeretném bevezetni a környezetközpontú irányítási rendszert. Most dolgozzuk ki a folyamatainkat, első körben az ISO 9001 és 14001 kiépítését tervezem, a későbbiekben pedig az ISO 17025-re (ez kifejezetten a laboratóriumok működésére vonatkozó szabvány) tervezem auditáltatni a céget. Lehetőleg egyszerre, tehát integrált auditban gondolkozom.
Említette a laborok működését szabályzó sztenderdet. Milyen laborháttérrel dolgozik a kft.?
Valamennyi speciális vizsgálat elvégzését el tudjuk vállalni: legyen az talaj, víz, levegő vagy éppen zajszennyezés. Igen jól felszerelt laborháttér áll a rendelkezésünkre, ez biztosítja, hogy valamennyi felmerülő mérésre képesek legyünk.
Ki az elsődleges célcsoportja az Eu-Pro Kft.-nek, a magánszemélyek vagy inkább közületek a megrendelők?
Frissen piacra lépő vállalkozásként egyelőre a kkv szektort céloztuk be. A környezetvédelmi szolgáltatás területén az ipar, a mezőgazdaság és szolgáltató szektor kis- és középvállalkozásainak valamint a repülésben érintett szervezeteknek (pl. repülőterek) dolgozunk. A zaj méréseket hitelesített mérőműszerrel végezzük, zajszámító szoftverrel modellezünk és ha a megrendelő igényt tart rá, megoldási javaslatokat teszünk, ennek ellenére – bármennyire is otthon vagyunk a “hangzavarban” – zajvédő falat nem építünk. Az nem a mi profilunk.
A magánszemélyek megtisztelő megkereséseire viszont inkább az e területen munkát vállaló kollégákat szoktam javasolni. A zaj ugyanis nagyon szubjektív dolog (valakit a tücsökciripelés is zavar, mások pedig vidáman alszanak a házuk előtti útfelbontás közben), így ezzel nem szeretnék foglalkozni. A céges “zajos ügyeknél” nincs kérdés, a hatóság mondja ki a végső szót.
Másik területünkön, a pályázatok esetében az utóbbi időben a legfőbb partnereink az önkormányzatok és a civil szervezetek voltak. Óvatosan merem csak kijelenteni, de a tapasztalataim azt mutatják, hogy a klímareziliencia iránt egyre nő az érdeklődés.
Hogyan látja a környezetvédelem helyzetét ma Magyarországon? Miközben a világban egyre hangsúlyosabbá vált a kérdés, történt nálunk valami előrelépés ez ügyben?
Hogyan is fogalmazzak diplomatikusan?… Ma még nehéz a szakmaiságot képviselni ezen a területen. Kollégáimmal szeretnénk ezen változtatni. Reménykedünk abban, hogy egy erős környezetvédelmi lobby talán változást hoz e téren. Mert, végül is csak az életben maradásunkról van szó…
Van még a környezetvédelemnek olyan rejtett területe, amivel nem foglalkozik az Eu-Pro Kft.? Vagy feltehetném úgy is a kérdést: hogyan tovább?
Most fogok államvizsgázni a jogi karon, a diplomamunkámat a légiközlekedés hazai szabályzásából írtam. Nem hazudtoltam meg magam itt sem, a szakdolgozatomban is összeér a környezetvédelem, a zaj, a repülés és persze a minőség. Csakúgy, mint az életemben.
