Munkavédelmi törvény – a változásokról paragrafusok nélkül, dióhéjban

Ez év januárjától több jelentős változás lépett életbe a munkavédelmi törvényben. Noha ezeket a pontokat a munkavédelmi szakemberek feladata velünk betartatni, nem árt, ha mi magunk is tisztában vagyunk azokkal a dolgokkal, amelyekre érdemes már most odafigyelni, vagy a rájuk való felkészülést elkezdeni. Ebben Törös Ádám, a Bástya Tűz- és Munkavédelem ügyvezetője lesz aki segítségünkre lesz.

Ez a cikk nyilvánvalóan nem elsősorban a kollégáimnak szól – ha így lenne, akkor azt már megette a fene. Viszont azt gondolom, hogy cégvezetőként az alapokkal illik tisztában lennie mindenkinek – kezdi a mondandóját Törös Ádám.

Munkavédelmi törvény elfogadva, ám több lépcsőben végrehajtva

2022 decemberében elfogadta az országgyűlés, majd törvénybe is iktatta a munkavédelmi törvény több ponton történő jelentős módosítását. 

Annak érdekében, hogy országunk kövesse az Európai Uniós szabványirányzatokat és az új technológiákat, a jogszabály sok részét újra kellett írni. Viszont ez akkora volumenű változást jelent, hogy a döntéshozók nem az egyszerre, hanem fokozatos bevezetés mellett döntöttek – folytatja Törös Ádám.

Felfokozott kezdés

Haladjunk kronológiai sorrendben, kezdjük hát a 2023-as évvel. Minden vállalkozás számára kötelező jellegű az úgynevezett mentési terv megléte. Ennek elkészítése január 1-jétől munkavédelmi szaktevékenységhez kötött. Ám míg eddig ezt simán megoldhatta okosba’, aki kiskaput keresett, idén év elejétől már komolyabb dokumentummal kell előállnia. Ennek a pecsét csak az egyik összetevője. – jelzi Törös Ádám.

Hogy érthetőbb legyen, nézzünk erre egy példát! Adott egy gyártóüzem. Mindegy, hogy ez egy asztalos, egy kolbásztöltő vagy egy papírtermékeket előállító vállalkozás. Új gép beépítése és beüzemelése esetén nem elegendő valamelyik mérnök munkatárs által aláírt dokumentum az engedélyeztetéshez.

Szükség van egy „munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatra”, melyet szintén szakirányú végzettséggel rendelkező kolléga tud elvégezni. Kivételt képeznek ez alól a kéziszerszámok, tehát azok, amiket nem építünk be.

De talán a munkavédelmi törvény változásának a legszélesebb kört érintő része a házépítéshez kapcsolódik. Mindenki, aki erre vállalkozik, az a megfelelő szakemberek kiválasztása mellett figyeljen oda a megváltozott jelentési kötelezettségekre is. Hivatalosan minimum 60 nappal az építkezés megkezdése előtt egy részletes jelentést kell leadni, majd a munkavédelmi hatóság jóváhagyását követően indulhat az első kapavágás.

Már rég nem best az azbeszt

A korábbi években bevett szokás volt az azbesztes szigetelés használata. De azt tudnunk kell, hogy rákkeltő hatása miatt ezt az anyagot már több, mint 20 éve betiltották. Így manapság már csak a ’60-as, ’70-es években épült házak felújításánál találkozhatunk vele. Fontos, hogy a bontást csak megfelelő védőruházatban szabad elvégezni, mert az azbeszt rákkeltő hatását hosszú távon fejti ki.

Még mindig fokozzuk

A kockázatértékelés elvégzését és előzetes jóváhagyását az új jogszabályok – olyan munkaterületen, ahol éles, hegyes szerszámok, eszközök találhatóak, tehát a terület veszélyesnek számít – felsőfokú végzettséghez kötötték.

Leegyszerűsítve ez annyit tesz, ha valaki egy fogorvosi rendelőt, egy labort vagy akár a már említett asztalosműhelyt szeretne létrehozni, akkor egy középfokú végzettséggel rendelkező szakember már nem tud a segítségére lenni a működési engedély kiadásában.

20 fő felett már fő az oktatás 

Az eddig is általános volt, hogy 20 főnél többet foglalkoztató cég esetében kötelezően ki kell jelölni egy embert a munkavállalók közül, aki a munkavédelmi képviselő szerepet betölti.

Ám az eddigi gyakorlattól eltérően a kiválasztottaknak a kétévente történő képzésen való megjelenés előírás, és ez az oktatás már a felnőttképzési rendszerben történik. Ennek eredményeképpen már nem csak egy post-it igazolja a hűtőn, hogy ilyen irányú jogosultságaink vannak, hanem hivatalos bizonyítvány lehet a kezünkben. 

A felsőfok lefokozása

2024. január 1-jével a foglalkozásegészségügyi orvosok hatásköre némileg szűkül. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy munkahelyi baleset esetén vagy kockázatértékelés során nem szükséges orvosnak jelen lennie, elegendő egy munkavédelmi szakember. 

Ám fontos feltétel, hogy ennek a kollégának a felsőfokú végzettség megléte jogszabály szerinti előírás. Minden bizonnyal ez a változás a munkavédelmi piacon jelentős átrendeződést fog előidézni. – vélekedik Törös Ádám.

Mi maradt még? 

A  munkavédelmi törvény változásai 2026. január 1-jétől teljes egészükben érvénybe lépnek.

Minden olyan vállalkozás, ahol nem irodai munkát végeznek (leegyszerűsítve: ülnek a monitor előtt), kockázatelemzési szempontból veszélyes tevékenységnek számít.

Ha itt 50 főnél több főt foglalkoztatnak, akkor a már említett egyetemi végzettség megléte kötelező a munkavédelmi szakembernek.

Ötven fő alatti cégek esetében annyi a különbség, hogy a napi feladatokban nem szükséges a felsőfokú szakképesítés megléte.

Summa summarum

Milyen változások, mely dolgok azok, amik figyelmet kívánnak? A témában szakértőként megszólaltatott Törös Ádám szerint látható, hogy bár tényleg sok ponton történt átalakulás a munkavédelmi törvényben, ám ezek mégis követhetők, összefüggenek egymással. Lényeg, hogy figyeljünk oda, mert a nem tudás nem mentesít a felelősség alól. De a megfelelő szakmai kompetenciával tanúsított ISO 45001 (Munkahelyi egészségvédelem és biztonság szabvány) biztosíték arra, hogy munkatársaink és mi magunk a jogszabályoknak megfelelően, olyan környezetben végezzük tevékenységünket, ahol biztonságunk és testi épségünk sérülésének kockázata minimális. 

error: Content is protected!