Pszichoszociális kockázatok – nem magánügy!

pszichoszociális kockázatok

Az alaptörvény egyértelműen fogalmaz a munkavédelemmel kapcsolatban: az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörnyezethez mindenkinek joga van. Ezt tényként fogadjuk el, ám legtöbbször a biztonság alatt kizárólag a fizikai védelmet értjük. Pedig Törös Ádám, a Bástya Tűz- és Munkavédelem ügyvezetője szerint a pszichoszociális kockázatok tényezőit sem szabad lebecsülni. Sőt.

– Még ma is érezhető az a sztereotípia, miszerint a munkavédelem egyet jelent a fizikai védelemmel, pedig a pszichoszociális kockázatokat – egyszerűbben a stresszt – is ide kell sorolni. Ennek felismerése és elhárítása (elhárítás alatt az érintett dolgozó szakemberhez irányítását értve) pedig a mindenkori vezető felelőssége –  magyarázza Törös Ádám.

Stressz 1-től 5-ig

Mint mondja, a szolgáltatásához hozzátartozik, hogy a különféle a munkavégzéssel együtt járó pszichoszociális kockázatokat, lelki terhelést is felmérje az adott vállalkozásnál. Mivel a nyomás munkakörönként más és más, ezért pozíciónként kell azt meghatározni egy kérdéssor kitöltésével. 

Kell-e nagy felelősséget viselni anyagi kérdésekben? Kell-e hiányos információk alapján vagy gyökeresen új helyzetekben döntéseket hozni?

– Ilyen és ehhez hasonló kérdések alapján értékeli ki a szakember, hogy például egy ügyvezetőt mekkora stressz ér munkája közben. A kapott válaszok mindegyikéhez egy 1-től 5-ig tartó skálán egy pontszám társul, így a végén, az összpontszámot látva objektív visszajelzést kapunk az adott munkakör pszichoszociális kockázatáról.

Állami gondozottak, külföldi munkavállalók

Ez azonban csak a kezdet –  állítja Törös Ádám. A mindenkori közvetlen felettes felelőssége, hogy ismerje a beosztottjai mentális állapotát és a vállalathoz kerülésük körülményeit. –  Például ilyen szempontból lényeges, hogy a cégnél elhelyezkedő munkavállaló állami gondozásból jött-e. Ők az érzelmi sérülékenységük miatt nagyobb körültekintést igényelnek. 
Ugyanígy a hazai munkaerőpiacon is jelenlévő külföldről idetelepült munkavállalók is szerencsés, ha az átlagos hátterű dolgozókkal szemben más megítélés alá esnek. Előzőeknél 3, míg utóbbiaknál 2 évig ajánlott, hogy a munkáltató nagyobb türelemmel, empátiával viseltessen. 

Pszichoszociális kockázatok és időzített bombák

Az alkalmazottak magánéletében, hangulatában beállt változások nemcsak az adott személy, de a vállalat szempontjából is lényegesek.

Stressz hatására ugyanis megsokszorozódik a hibázás lehetősége, ez pedig személyi sérülést, jobb esetben “csak” anyagi kárt okozhat.

Nem túlzás, hogy egy mentálisan labilis munkavállalóra időzített bombaként kell tekintenünk. Ezek után könnyen érthető, hogy a dolgozók közérzete nem magánügy, hanem minden esetben a cég felelőssége.

Home office, a veszélyes üzem

A mentális nyomás széles skálán lehet jelen egy vállalat munkavállalóinak életében. A szűkre szabott határidők okozta teljesítési kényszertől, a burnout-ig (kiégés) szinte minden előfordulhat. Ezt az kényes egyensúlyt borította fel a covid-járvány, amely az eddigiektől eltérő válaszokat követel meg a munkaadóktól.

A korábbi felmérésekhez képest jóval több munkavállaló küzd enyhébb vagy súlyosabb depressziós tünetekkel a betegség vagy az annak nyomán megjelenő anyagi nehézségek miatt.

A Bástya Tűz- és Munkavédelem szakembere állítja, még a messziről kényelmesnek tűnő home office is tartogat e tekintetben veszélyeket. – Az otthoni munkavégzésnél könnyen elmosódhat a határvonal a munka és a magánélet között, így egyenes út vezethet a kiégéshez.

Új szelek fújnak a vállalkozói szférában

Jó hír, hogy egyre több cégvezető ismeri fel, hogy valóban a munkaerő képviseli a legnagyobb értéket a vállalatnál, ezért a dolgozói jó közérzet felértékelődött. A jelenség két okra vezethető vissza. Egyrészt – Törös Ádám úgy látja – megjelent az az új cégvezetői réteg, amely már egyetemen tanulta, hogyan kell jól és hatékonyan irányítani egy vállalatot. Másrészről egyre inkább visszaszorulóban van az a felfogás, ami a munkavállalót “egyszer használatos, beszélő szerszámnak” tekinti. A menedzserek belátták, hogy a dolgozók fizikai és testi jólléte pozitívan hat vissza a teljesítményre és a lojalitásra.

A dolgozók jólléte marketing értékkel is bír  

A dolgozói közérzet javítása – ideértve a pszichoszociális kockázatok csökkentését is –  mellett a tanúsított ISO 45001 (Munkahelyi egészségvédelem és biztonság) pedig ezt a szemléletet teszi objektív módon a kívülállók számára is láthatóvá. Azaz, nemcsak a jövőben a vállalatnál elhelyezkedni szándékozóknak ad pozitív visszaigazolást, de az üzleti partnereknek is fontos üzenetet hordoz.

TUDÁSKÖZPONT
Magyar

NÉZZE MEG LEGÚJABB MINŐSÍTÉSÜNKET
ÉS LEGYEN TÖBB BEVÉTELE!
MEGNÉZEM!
close-link