Mérj meg mindent, ami mérhető! Ami pedig nem mérhető, azt tedd azzá! – szól Galilei intelme és a négy és fél évszázaddal ezelőtt élt tudós maga sem gondolta volna, hogy szavai most, a XXI. században, a 4. ipari forradalom szlogenjeként köszönnek vissza. Az ipari forradalom 4.0-ról és az adatalapú gondolkodásról Tóth Péterrel, a hazai kkv-nak fejlesztett termelésfelügyeleti rendszer forgalmazásával foglalkozó Mobile Solution Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
Tóth Péter volt az, aki a legutóbbi Magyar Minőség Konferencián az Ipar 4.0 témakörében tartott egy hallatlanul izgalmas előadást. Ahhoz azonban, hogy megértsük, mit jelent a 4-es “rajtszám” a kifejezés előtt, előtte egy kicsit az első három ipari forradalomról kell szót ejteni.
Ipari forradalom 1.; 2.; 3….
Iskolai tanulmányainkból ismerős lehet a XVIII. század második felében lezajlott I. ipari forradalom, ahol első ízben kezdték el alkalmazni a víz- és gőzenergiát a mechanikus berendezések meghajtására. Majd’ 100 év múlva az elektromos áram volt az újdonság, amelyet a tömegtermelés szolgálatába állítottak, kicsit ugorva az időben, az 1960-as évek végén pedig az elektronika és a számítástechnika hozott forradalmi újításokat – mondja Tóth Péter, aki mindjárt el is magyarázza, miért szükséges innen továbblépni.
Hatékonyságnövelés digitalizációval
Mint mondja, a gazdaság, a termelés ma már eljutott egy olyan hatékonysági szintre, amely az összetevői révén már nem fokozható. – Az árverseny miatt a vállalatok már puszta áremeléssel nem képesek több profitot realizálni. A termelés felpörgetése a munkaerő létszám növelésével sem megoldható, mivel a fizetések jelentősen megemelkedtek és egyébként is bányászlámpával kell manapság (jó) munkaerőt keresni. Az általános nyersanyaghiány következtében pedig a nyersanyagok terén sem állunk sokkal jobban.
Amennyiben egyik tényezőt sem áll módunkban megváltoztatni, egyedüli lehetőségként a gyártási folyamat hatékonyságának javítása marad, ami viszont kizárólag csak mérésekkel, a gyártás részletekbe menő monitorozásával lehetséges.
Ezt teszi az ipar 4.0, amit szaknyelven adatalapú gondolkodásnak is neveznek. A fogalom azonban ennél jóval emberibb, mivel lényegében azt jelenti, hogy a gépek, termékek és a humán erőforrás megmért jellemzőiből kinyert adatok elemzésével, majd az azokból levonható következtetésekkel a gyártási folyamatok átszervezhetők.
Két példa: egy rendszer
Mindjárt mond is két példát arra, hogyan lehet a termelékenységet fokozni a mérések segítségével. – Egyik ügyfelünk gyártósorán két hölgy dolgozott egy műszakban. Átlag munkavállalók voltak, 7-8%-os selejt rátával. Egy ízben az egyik hölgy egy magánéleti probléma miatt egy hétre átkerült egy másik műszakba.
Meglepetésre a kezük alól kikerülő hibás gyártmányok száma jelentősen lecsökkent, 4-5%-ra. Arra ugyan a mérési rendszer nem képes választ adni, hogy a szóban forgó munkavállalók hatékonysága a köztük lévő szimpátia vagy antipátia miatt rosszabb, amikor időben és fizikailag is egymás közelében dolgoznak, de azt világosan megmutatja, hogy a selejtarány csökkenése érdekében érdemes a vállalatvezetésnek őket szétválasztani egymástól.
Vagy itt egy másik eset, amelyet egy üveghajlító üzemből hoz Tóth Péter. – A megmunkáláshoz szükséges technológia nagyon kényes a hőingásra, így az itt használt kemencék hőmérsékletét állandó 800 Celsius fokon kell tartani. Miután bevezették a Business Intelligent modult, hamar kirajzolódott, hogy bizonyos éjszakai műszakokban megugrik a selejt gyártás.
Kiderült, hogy az ominózus műszakokban ugyanaz a két munkatárs dolgozott és mivel melegük volt az üzemben, kereszthuzattal próbáltak enyhíteni ezen. A beáramló hűvösebb kinti levegő viszont a kemencéket is lehűtötte 790 fokra. Ez a minimális hőmérsékletkülönbség pedig éppen elég volt ahhoz, hogy számottevően emelkedjen a törött üvegek száma. Az idő, a gyártás és a munkaerő releváns mérési számainak összevetésével viszont a cégvezetés rájött a probléma okára.
100 termék helyett 65!
A Mobil Solution Kft. által forgalmazott termelésfelügyeleti megoldásoknak igen komoly létjogosultsága van a hazai piacon, nálunk ugyanis átlagosan 65%-os (szemben a fejlett pl. németországi 85%-ossal) hatékonysági mutatóval működnek a kis és középvállalkozások.
Azaz, ha egy kft. nyolc óra alatt 100 termék előállítására lenne képes, az ma csak 65-öt gyárt!
Ezzel szemben Tóth Péter azt állítja: a rendszer bevezetésével könnyedén lehetséges 8-10%-os javulást elérni.
Kisvállalati szegmenshez igazított termelésfelügyeleti rendszer
Túlzás lenne azt állítani, hogy ehhez hasonlóval még soha, senki nem jelent meg a piacon, ám a szakember úgy látja: a forgalomban lévő digitalizációs rendszerek nagyvállalati környezetre (és nagyvállalati árakra) lettek kitalálva. Ez a magyarázata, hogy a kkv-k nem éltek eddig a lehetőséggel, saját termelékenységük növelése érdekében vettek inkább még egy ugyanolyan (gyatra) hatékonysággal működő gyártósort. Egy 1 milliárdos árbevételű magyar vállalat esetében viszont a modul beüzemelésével évente 60-80 millióval többet lehet keresni.
A megrendelői igényekhez igazítva különböző modulokat kínál a cég. A dobozos termékek a legtöbb esetben mindent tudnak, amire egy vállalkozásnak szüksége van, de a későbbiekben kiegészítő fejlesztésekkel teljes mértékben testre szabható a rendszer.
Egy hónap alatt kiépíthető
A Mobil Solution Kft. tulajdonosa úgy látja: egy hónap alatt bármilyen cégben kiépíthető a termelésfelügyeleti system, ehhez mindössze öt fázison kell keresztüljutni.
Első körben a megrendelő vállalat infrastrukturális adottságairól készül egy részletes felmérés. A következőkben el kell dönteni, hogy mely gyártóegységeket kívánja mérni a cégvezetés, vagyis, hogy a termelés mely adataira kíváncsiak igazán. Amint ezeket tisztázták, a gyártósorra beszerelik a mérést végző szenzorokat. Az érzékelők fogják wifin vagy vezetékes módon továbbítani a mérési eredményeket a gyártócsarnok kijelzőjére illetve a cégvezető monitorjára. Természetesen a kiépítés ideje alatt a hagyományos, eddig bevált mérési módszerek és a termelésfelügyeleti rendszer párhuzamosan futnak, hogy végül – befejezve a rendszer kiépítését – elhagyják a hagyományos regisztrációt.
A jelen formájában leginkább a termelő-gyártó cégek számára ideális (de adott esetben a szolgáltatói szféra, vagy a manufakturális gyártás terén mozgó cégek számára is kivitelezhető) megoldással jelentősen csökkenthető a futószalag melletti meddő, a nyersanyagra várással töltött idő.
Csupán egy kattintás és azonnali üzenetet küldhetünk a targoncásnak, hogy elfogyott a nyersanyagunk. Ő pedig szintén egy gombnyomással nyugtázhatja az üzenetet és ugyanígy jelezheti, ha leszállította a kérdéses sorhoz a szállítmányt. A rendszer képes reakcióidőt mérni, azaz azt, hogy hány perc telt el az igény bejelentése és a targonca megérkezése között.
Munkavállaló a rendszer mindkét oldalán
Nagy kérdés, hogy a munkavállalók vajon nem ellenérdekeltek-e a munkájuk még részletekbe menőbb ellenőrzésében? Tóth Péter kertelés nélkül azt állítja, a dolgozók egy százaléka – bármilyen gyárról, üzemről is beszéljünk – a rendszer bevezetésének hírére magától áll fel. A munkavállalói gárda nagy része viszont azzal, hogy kikérjük a véleményüket a cég jobbá tételéről, illetve a munka hatékonyságától és minőségétől függővé tett mozgóbérezéssel nagyon is motiválható. A teljesítményértékelésben alkalmazott “traffic jam” (zöld, sárga, piros sávos értékelés) kizárja a szubjektív elemeket a rendszerből és jobb, gyorsabb, pontosabb munkavégzésre sarkallja a dolgozókat. Nem kell hozzá nagy fejszámolás, hogy felmérjük: a premizálásra fordított többletköltség sokszorosát hozza be így az ipari digitalizáció.
A felelősség még mindig a miénk
Az eredmények magukért beszélnek, nem véletlen, hogy ma nem találunk olyan a kkv-knak szóló pályázatot, amelyben ne szerepelne a feltételek között a digitalizáció növelése. Ez azonban nem jelent egyet pusztán a robotok telepítésével! A digitalizáció annyit tesz, hogy a gyártás számunkra lényeges paramétereit megmérjük és ezek segítségével növeljük vállalatunk hatékonyságát.
Vagyis a főszerep még mindig a miénk, ugyanis továbbra is a mi dolgunk marad annak eldöntése, hogy mihez kezdjünk a monitorunkon megjelenő számokkal.
