Legutóbbi cikkünk a GLT Delta Kft.-ről szólt, pontosabban arról, hogy hogyan élte meg a két évtizedes folyamatos tanúsítotti létet a vállalat vezetősége. A történetben azonban még ennél is több van, azt jelen írásunkban a másik oldal: a felkészítést támogató Zongor Gábor tanácsadó majd a tanúsítást végző Berta Márton vezető auditor mondja el, ők hogyan néznek vissza erre a két évtizedre.
Zongor Gábor: a majdnem tökéletesen is lehet javítani
A legtöbb, a minőségirányítási rendszer bevezetését komolyan fontolgató cég életében eljön az a pillanat, amikor minden jóakaró és üzleti partner finom pressziót gyakorol e téren a menedzsmentre, vagy pedig külső normatív dokumentum előírása miatt válik a tanúsított minőségirányítási rendszer a tevékenység folytatásának érvényességi kellékévé. A GLT Delta Kft. esetében ezt a „finom pressziót” az a német vállalat vállalta magára, aminek a 90-es években beszállítójává vált a GLT Delta. A gázszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó feladatok jellegüknél fogva tették szükségessé a rendszerépítést.
És itt jött a képbe Zongor Gábor, akit Cserkúthy László – a kft. ügyvezetője – mint régi kollégát megkeresett, hogy működjön közre a rendszer felépítésében és tanúsításra való felkészítésében. A feladathoz jó alapot képezett, hogy a Dél–dunántúli Gázszolgáltató Vállalat – ahol együtt dolgoztak – már a 90-es es évek előtt is foglalkozott a minőségbiztosítás több elemével.
Az orvosságtól a MIR-ig
Zongor Gábor azt mondja: annak ellenére, hogy bár kiváló mérnökök alkották már akkoriban is a GLT Delta csapatát, azért az ISO 9001-re való felkészülés itt sem volt virágvasárnapi körmenet. –
A gyógyszerészek úgy tartják, hogy annak az orvosságnak, amelyiknek nincsenek mellékhatásai, annak gyógyhatása sincsen. Na, pont ugyanez a helyzet a minőségirányítási rendszerrel!Mert az vitathatatlan, hogy a MIR zseniális egy rendszer, de ennek is vannak „apróbetűs részei”. Csak ezekről kevesen beszélnek…
A minőségirányítás apróbetűs része
Minden vállalatvezető dédelget magában egy idealizált képet az általa irányított cégről – indítja magyarázatát Zongor Gábor. Mint mondja, ebben az erősségek felül, míg a gyengeségek erősen alul vannak értékelve. A cégtulajdonos által festett rózsaszín képnek pedig a minőségirányítási rendszer tart tükröt azáltal, hogy előírja:
„dokumentáld, amit csinálsz, és amit csinálsz, azt úgy tedd, ahogyan leírtad!”, mint alapvető szabványkövetelményt. Ez az egyszerű szabály teszi lehetővé, hogy reális képet kapjunk folyamataink valós működéséről. Mérni kell, mert amit nem mérsz, azt nem menedzseled! A képet természetesen számszerűen kell megjeleníteni, hogy szilárd alapot szolgáltathasson a folyamatok fejlesztéséhez.
A kapott eredmény pedig gyakran köszönőviszonyban sincs azzal, amit a vállalat irányítói szeretnének látni. Zongor Gábor szerint ilyenkor az első kétségbeesést követően elkezdődik azon külső okok utáni nyomozás, amelyeket felelőssé lehet tenni a kialakult helyzetért.
A kijózanító pillanat pedig magával hozza a második számú akadályt, nevezetesen azt, hogy a menedzsmentnek ekkor kell szembesülnie azzal a ténnyel: a problémák nem valami ármánykodó háttérhatalom révén, hanem nagyon is önerős közreműködéssel alakultak ki. Amennyiben a felelős vezető szembe tud nézni ezekkel a tényekkel és képes, mi több, hajlandó is változtatni rajtuk, akkor a fáradozás garantáltan meghozza a gyümölcsét. A gyógyszer példánál maradva a GLT Delta Kft. tulajdonosai a mellékhatásokkal kapcsolatban felkészítőjükhöz, azaz Zongor Gáborhoz fordultak. S amint látszik, jól tették.
Berta Márton: 3in1
A GLT Delta Kft. tanúsításáért felelős Berta Mártontól első sorban arra vártunk választ: azután, hogy a cégvezetés mindenhonnan az ISO 9001 bevezetésének elengedhetetlenségéről hallottak, vajon mi lehetett az a döntő szempont, ami miatt végül belevágtak a folyamatba?
– Erre általánosságban két okot tudok mondani – kezdi az elején Berta Márton. – Előfordul – igaz, elég ritkán –, hogy a vállalatvezetés a működés során késztetést érez arra, hogy a szabvány követelményeihez kösse a tevékenységét. Ennél lényegesen gyakoribb ok a piaci oldal nyomása. Például, amikor egy anyavállalat a beszállítóitól működő, tanúsított minőségirányítási rendszer meglétét várja el, de ugyanilyen piaci kényszernek tekinthető a közbeszerzéseken való indulás kiírásában szereplő menedzsment rendszer is.
A GLT Delta esetében is hasonlóak voltak az előzmények, annyi különbséggel, hogy itt a vállalat vezetői és a rendszerszemlélettel „megfertőzött” munkatársak eleve úgy vannak kódolva, hogy tevékenységüket dokumentálják, utólag a leírtakkal összevetik a tényleges munkát, majd korrigálják azt, ahol szükséges. Szóval, tulajdonképpen a tudtukon kívül már azelőtt minőségirányítási rendszert működtettek, mielőtt megkapták volna az erről szóló tanúsítványt.
A nescafé modellje a GLT Delta Kft.-nél
A kis kávétasakok legújabb generációja a kávézás szerelmeseinek egyszerre három élményt: a kávé, a tejszín és a cukor ízének együttes harmóniáját kínálja. Hasonló módon érez Berta Márton a GLT Deltával kapcsolatban is, még akkor is, ha egy tanúsítással összefüggésben ez a hasonlat magyarázatra szorul. –
Az évenkénti auditok kötelező elemek. Én mégis úgy élem meg ezeket a GLT Deltánál, mintha egy továbbképzésen járnék.Mindig valami olyan újdonságot láthatok itt, amivel addig sehol máshol nem találkoztam. Ennek a folytonos újító, perfekcionalista hozzáállásnak az eredménye az, hogy az általuk kifejlesztett technológiával utcahosszat vernek a nyugati versenytársakra.
Ilyenkor áll elő az a szinte valószerűtlenül idilli helyzet, amikor az auditor az auditálandó cégnél feltöltődik, mert itt mindenki tudja a dolgát. A GLT Deltánál nincsenek a tanúsítás előtt „jelmezes főpróbák”, náluk nem szükséges komoly rákészülés a „nagy napra”, hiszen a mindennapok része a kialakított rendszer.
A világpiac hatása egy pécsi cégre
A 2015-ben megújult ISO 9001-ben új elemként jelent meg a kockázatértékelés. Berta Márton szerint ez csak a GLT Deltán kívüli magyar piacnak jelentett újdonságot, a pécsi cég ugyanis már évekkel azelőtt beépítette azt a rendszerébe. A tanúsító szerint egy Cserkúthy Lászlóval folytatott megbeszélésen derült ki, hogy a vállalat számára a legnagyobb kockázatot az acél világpiaci árának labilitása okozza. Történt ugyanis, hogy korábban egy ausztriai tizenvalahányezer négyzetméteres épület épületgépészeti munkálatait végezték éppen, amikor a munka egyszer csak leállt, mivel a fővállalkozót érzékenyen érintette az acél árának brutális világpiaci drágulása. Az építőanyagok árának emelkedése miatt két évig állt az építkezés, mígnem a helyzet normalizálódása után a helyszínen egy vascsövekkel dugig megpakolt kamion megjelenésével újra indult a munka.
A delegálástól a hógolyó effektusig
Az ISO 9001: 2015 másik nóvuma a vezetői felelősség és a feladat delegálás kérdésének az eddigieknél hangsúlyosabb jelenléte. Ahogy az várható, a GLT Delta esetében ez is másként van, mint másoknál, és természetesen erről is szívesen mesél Berta Márton auditor. – Az esetek többségében egyfajta one man show-t láthatunk a vállalatoknál, azaz a főnök egyszemélyben mindennek a tudója, ellenőrzője és ennél fogva mindennek a felelőse. A GLT Deltánál az e tekintetben vett „másként működésre” a legjobb példa a BIM (Building Information Modelling) iroda működése. A 3D-tervező iroda vezetője ugyanis a szakterületével összefüggő mérnöki feladatokon túl a munkájához kapcsolódó valamennyi hatáskört és felelősséget is megkapta.
A vezetői szabadság viszont nemhogy összeroppantotta volna, hanem ennek birtokában az irányítása alatt álló területből a maximumot hozta ki. Tehát a vezetők hozzáállása, nyitott gondolkodása hógolyó effektusként „magával rántotta” a többieket is, ez a magyarázata, hogy a GLT Delta Kft.-nél mindenki örömmel teszi a dolgát. Alighanem ettől jó ez a cég.
