Molekuláris biológiai és urbanizációs, a várost élhetőbbé tevő kutatások – csak hogy néhányat említsünk a tucatnyi területből – is folynak a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában, amely a közelmúltban megszerezte az ISO 9001-es tanúsítványt. De miért van szüksége egyáltalán egy kutatóközpontnak erre, milyen kihívásokkal szembesültek a folyamat során, és vajon terveznek-e továbbiakat, és egyáltalán miért olyan nagy szám ez egy ilyen intézmény életében? – erről beszélgettünk Végh Tamarával, a kutatóközpont elnökhelyettesével.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpont (SzKK) nem egyszerűen egy egyetemi labor, közel 20 kutatócsoportnak biztosít kiemelkedő kutatási környezetet. Ideértve a magasan felszerelt laboratóriumokat és a munka teljeskörű támogatását és koordinálását. Jellemzően orvosbiológiai és az ahhoz kapcsolódó természettudományi kutatásokat végeznek itt. Mindenki egy irányba halad: csak a kutatás fókusza egyiküknél a fájdalomcsillapítás, a másikuknál a retinakutatás. Megint más kutatócsoportnál a molekuláris vagy az általános értelemben vett biológia van fókuszban.
„Ezért az első lépés nálunk a fő folyamatok meghatározása volt, ezzel sorvezetőt, használandó mintákat adtunk a kutatócsoportoknak.
Abban viszont teljes mértékben szabadkezet kaptak, hogy milyen szakmai mélységben, mely szabványműveleti előírásokat készítik el a saját szakterületükre”
– idézi fel a kezdeteket Végh Tamara, a PTE Szentágothai János Kutatóközpont elnökhelyettese. Azaz nem az egyes területekre készült egy normarendszer, hanem magára a kutatásra szabtunk egy keretrendszert, amelyet aztán mindenki érvényesnek fogadott el a saját területére.
Különleges működési modell különleges kihívással
Mivel a kutatóközpont egy egészen speciális működési modellel rendelkezik az egyetemen belül is, ez jelentett némi kihívást. Bár hozzávetőlegesen 200 kutató dolgozik itt, közülük csak kevesen, mintegy 10%-uk a kutatóközpont alkalmazottja. „Nehezítő körülmény volt, hogy úgy kellett kiépítenünk a menedzsment rendszert, hogy az azt működtető kollégákkal gyakorlatilag nem vagyunk munkaviszonyban. Ez óriási kockázatot jelentett, hiszen arra vállalkoztunk, hogy a kutatókat rábírjuk arra, hogy a cél érdekében teljesítsék a szabvány elvárásait – olyannyira, hogy a végén az auditon mindent rendben találjon a tanúsító” – magyarázza Végh Tamara.
Minek egy kutatóközpontnak ISO 9001?
A Pécsi Tudományegyetem több szervezetének is van működő irányítási rendszere, de azok az oktatásra és az egészségügyre vonatkoznak, a kutatási folyamatokra fókuszáló tanúsítás azonban még újdonság.
A fenti kérdésre a válasz azonban kézenfekvő: magának a kutatásnak van szüksége arra, hogy a tudományos tevékenység egy jól dokumentált, azonosított, rendszerbe foglalt folyamat legyen. Erre azért van szükség, mert a gyakran évekig tartó munka vége szinte minden esetben egy átütő erejű publikáció, egy kiváló kutatási eredmény vagy akár egy szabadalom. A “műfaj sajátossága” pedig megköveteli, hogy a kutatás egzakt, nyomon követett, dokumentált, és újra megismételhető legyen.
A most “beüzemelt” ISO 9001 ehhez járul hozzá azzal, hogy a Szentágothai János Kutatóközpont valamely tudományos eredményéről, “igazolást ad”, hogy az minősített rendszerben született.
„És ez volt az az érv, amivel a kutató kollégákat is motiválni tudtuk. Ha megszerezzük az ISO 9001 tanúsítványt, azzal ők is hitelesíthetik saját munkájukat. A certifikáció ugyanis minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a kutatások olyan helyszínen történnek, ahol hitelesen, külső szem által ellenőrizve zajlik a tudományos munka” – utal vissza a kihívásokra a központ elnökhelyettese.
A hétköznapokban nem okoz változást
„Hogy ettől megváltozott-e az élet a PTE SzKK épületében? Nos, nem igazán. A munkamenet szerves részét képező ISO 9001-es tanúsítvány megszerzése valójában nem fordította fel a munkatársak életét, inkább csak szervezettebbé tette a kutatóintézet működését” – mondja Végh Tamara.
A COVID közbeszólt
Bár a tanúsítás ünnepélyes átadása néhány héttel ezelőtt történt, a felkészülés jóval korábban, évekkel ezelőtt elindult a kutatóközpontban.
Azonban ahogy sok mindent, úgy ezt is megakasztotta a COVID-19 világjárvány, de nem pont úgy, mint ahogy azt várnánk. Esetünkben ugyanis nem a lezárás okozott gondot, hanem a megnövekedett munka.
A kutatóközpontban működő virológiai facilitás, a diagnosztikát támogató munkák, a klinikai vizsgálatok és a kutatás is ekkor kaptak hatalmas lendületet és országos elismerést, aminek köszönhetően rengeteg projekt indult, ötödik sebességre kapcsoltak a kutatók, így a megkezdett auditálási folyamat is háttérbe szorult egy időre.
További is van, mondjam még?
Annak ellenére, hogy az auditálás nem egyszerű, a kutatóközpont további tanúsítványok megszerzését is tervezi az ISO 9001 után. „Sok olyan tervünk van a közeljövőben, ami a virológusokat érinti. Bár önálló szervezetként működnek a Szentágothai János Kutatóközpontban,
szeretnénk a virológiai laborban az ISO 35001 irányítási rendszer (a biológiai kockázatok menedzselése laboratóriumok és más kapcsolódó szervezetek számára – a szerk.) kiépítésével is egy egységes szervezeti működési rendet kialakítani.
Ez tényleg egyedülálló lenne az országban” – avat az intézmény terveibe a kutatóközpont elnökhelyettese.
Az ISO 9001 tanúsítvány ünnepélyes átadására bensőséges ünnepséget szervezett a kutatóközpont vezetősége. Ezen a ponton akár meg is állapodhatnának, de mint azt Végh Tamara elmondta: itt nem állnak meg. A folytatást is a CertUnionnal tervezik, hiszen kapcsolatuk régre nyúlik vissza. Nemcsak a kutatóközpont minőségirányítási rendszerének tanúsításában vett részt a tanúsító szervezet. Jóval korábban, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumáéban is, amely BSL-4-es laboratóriumára kiépítette és tanúsíttatta az ISO 45001 irányítási rendszert, így saját műfajában a legmagasabb biztonsági szintet érte el.
