A szomszéd akkreditációja mindig zöldebb(?)

„Autóból németet, fényképezőgépből kizárólag japánt, órából pedig csakis svájcit!” Nagyjából ezt halljuk, ha arról érdeklődünk ismerőseinktől egy vásárlás előtt, hogy milyen termék lenne a legjobb számunkra. Ebből a példából jól érzékelhető a külhoni árukkal szembeni elfogultságunk, igaz, a fenti termékeknek nincsenek magyar alternatíváik. Ellenben a szolgáltatások terén gyakran ugyanazt, ugyanolyan minőségben kínálja a magyar piac, mégis inkább a nyugatit választjuk. A jelenségről és annak okairól beszélgettünk Tőke Hajnalkával, a NAH (Nemzeti Akkreditációs Hatóság) akkreditálási referensével, minőségirányítási vezetőjével.

– A címben szereplő mondat arra utal, hogy két akkreditált tanúsító szervezet közül gyakran a külföldit választják a tanúsítás előtt álló vállalatok. Miért hisszük úgy, hogy a Lajtán túl többet ér egy tanúsító szervezet?

Ez csak egy városi hiedelem, nincs valós alapja! A magyar akkreditáció alatt tevékenykedő szervezetek – főleg az irányítási rendszertanúsítók esetében, mivel Magyarország MLA (Európai Akkreditálási Együttműködés) aláíró ország – egyenrangúak bármely más nemzetközi szinten működő akkreditáló szervezettel.

Azon túlmenően, hogy az akkreditált hazai tanúsító cégek tanúsító okirata ugyanannyit ér, mint egy hasonló német vagy egy francia szervezeté, azért praktikus okok is szólnak a magyar szervezetek mellett.

A magyar tanúsítókkal egyszerűbb az élet. Velük szó szerint egy nyelvet beszélünk, nincsenek kommunikációs akadályok.

Míg a külföldi tanúsítókkal előfordulhatnak nyelvi félreértések, a hazaiak esetében szinte kizárt, hogy ilyen malőr történjen velünk. És persze a földrajzi közelség is számít…

– Nézzük meg lépésről lépésre, hogy egy akkreditáció előtt álló tanúsító szervezet hogyan szerezheti meg az akkreditált státust!

A mi szakmánk már csak ilyen, nem érzések, sejtések alapján döntünk, hanem azt ellenőrizzük, hogy az adott vállalkozás megfelel-e az akkreditálási szabvány szerint meghatározott követelményeknek.

Annak, hogy a folyamatba egyáltalán belevághasson egy tanúsító szervezet, bizonyított háromhónapos működést kell felmutatnia, csak ezt követően adhatja be az akkreditálás iránti kérelmet. Ha idáig eljutottunk, első körben a vállalkozás dokumentációjának ellenőrzése történik meg, amit egy helyszíni szemle követ. Ekkor „akasztják a hóhért”, ugyanis a látogatás során az auditor auditálási tevékenységét veszik munkatársaink megfigyelőként górcső alá.  A döntést az befolyásolja, hogy az értékelés rendben, a szabályoknak megfelelően zajlott-e le, vagyis akár úgy is fogalmazhatnánk: az auditorok „supervisoraiként” viselkedünk. A legvégén a kérelmező szervezet – a látottak alapján – megkapja, részlegesen kapja meg, ill. nagyon ritka esetben nem kapja meg az akkreditációt. Az egész procedúra kb. 6 hónapot vesz igénybe.

– Tételezzük fel, hogy a példában szereplő tanúsító szervezet megugrotta az akadályokat és akkreditált státusba került. Hogyan tovább?

Az akkreditálási ciklus ötéves, ez idő alatt 3 alkalommal a hatóság felügyeletet végez. Ez alól csak az élelmiszerbiztonsági valamint az orvostechnikai és diagnosztikai eszközök tanúsítását végző szervezetek kivételek (számukra a szabályok több felügyeleti vizsgálatot írnak elő).

A hatóságok rendszerint – gondoljunk csak a NAV-ra – szúrópróbaképpen ellenőriznek.  A NAH is ezt a módszert követi?

Bár jogunkban állna váratlanul betoppanni, mi inkább előre egyeztetett időpontban érkezünk. Abban az esetben, ha nagymértékű változás áll be a szervezet életében – új telephelyre költözik a cég, vagy a vállalkozás vezetésében, tulajdoni szerkezetében történik személycsere –, akkor az akkreditált társaságnak bejelentési kötelezettsége van, a hatóság pedig mérlegeli, hogy az új helyzetet helyszíni szemle keretein belül vizsgálja-e vagy sem. Ellenőrizhetnénk minden mozzanatot, ám a szabványalapú megközelítés alapján, ami a munkánk alapja, és amely ebben a vonatkozásban nagyon hasonlít a 9001 tanúsításához, ahol a tanúsító egy mintavételezési eljárással a bizalomra építve hozza meg a döntését, mi is a bizalmat tekintjük a folyamat legfőbb alapjának.

– Előfordul, hogy egy tanúsító cég nem kapja meg az akkreditált státust?

Nem jellemző, hiszen a vállalkozások felkészülten vágnak bele a folyamatba. Az elutasítottak, akik nem tettek eleget a szabványkövetelményeknek legközelebb újra megpróbálhatják. Fontos, hogy minden esetben az adott szakterülethez értő auditor végezze a tanúsítást. Tudjuk, hogy sok kérdés merülhet fel a témával kapcsolatban, ezért igyekszünk segíteni a hozzánk fordulókat, az akkreditálás előtt álló szervezeteknek szívesen adunk személyesen vagy telefonon tájékoztatást a folyamatról.

– Mekkora respektje van a tanúsító szervezetek körében az akkreditációnak?

Az akkreditáció olyan szakmai nívót jelent, ami az azt megszerzőket a többi, hasonló státuszú céggel egyenrangúvá teszi. Még akkor is, ha a kisebb tanúsító szervezetek értelemszerűen másként felelnek meg a szabványnak, mint a multik.

A NAH nem tesz különbséget kishal és nagyhal között, azaz számukra – amennyiben mindkettő akkreditált szervezet – eltérő formában, módon ugyan, de mindketten teljesítik a követelményeket.

És hogy mekkora értéke van egy akkreditációnak? Nos, ezt könnyű belátni, például egy akkreditált labor esetében. Ha egy egészségügyi vizsgálat miatt laborvizsgálatot kell elvégeztetnünk, azt hiszem, nem kérdés, hogy azt várjuk el, hitelesített műszerekkel, szabályozott körülmények között végezzék el a szükséges méréseket, elemzéseket.

– Tételezzük fel, hogy egy tanúsítás előtt álló vállalkozás vezetője vagyok és szeretném egy akkreditált tanúsító szervezettel lefolytatni a tanúsításomat. Honnan tudom, hogy a piac szereplői közül kinek van meg ez a státusza?

A hatóság honlapján www.nah.gov.hu minden ehhez szükséges információt megtalálnak magyar és angol nyelven az érdeklődők. Itt az összes, a státusszal rendelkező vállalkozás és azok tanúsítási kódja is szerepel. Amennyiben egy szervezet nincs ezen a listán és jogtalanul állítja magáról, hogy akkreditációval rendelkezik, úgy annak büntetőjogi következményével számolnia kell. Az ilyen jellegű bejelentéseket a NAH minden esetben kivizsgálja.

– Azt már láttuk, hogy itthon mennyit ér az akkreditált státus. Külföldön is ekkora az ázsiója a magyar akkreditációnak?

Előfordul, hogy egy magyar vállalkozás valamilyen megfontolásból egy másik ország akkreditációs eljárását kéri pl. a UKAS-ét (a NAH angol megfelelője).

Mivel a NAH és az UKAS kölcsönösen aláírhatnak egymásnak, megeshet, hogy az angol hatóság a magyar kollégákat kéri fel, hogy járjanak el a nevében.

Tehát még az is megtörténhet, hogy a nemzetközi akkreditáció megszerzésekor magyar szakemberek működnek közre…

– Kevés hatóság van, amelyről szinte csak pozitív véleményeket hallani. A NAH-nak hogyan sikerült ez?

2016-ban alakult meg a ma ismert Nemzeti Akkreditáló Hatóság, elődszervezete: a Nemzeti Akkreditáló Testület alapjain. Az újjászervezés célja az volt, hogy a korábbi lomha és erősen bürokratikus testületből a tanúsító szervezetekkel partneri viszonyban lévő, modern szervezetté váljon. Mi nem klasszikus hatóságként működünk, amely nagy zajjal kivonul és büntet, hanem a szabvány-megfelelőséget vizsgáljuk és folyamatos kommunikációra törekszünk. Ez a fajta partneri szemlélet a nemzetközi megítélésünknek is jót tett. Az akkreditáló hatóságok nemzetközi szervezetében való aktív részvételünk okán munkánkat ma már ismerik és nagyra értékelik a külföldi kollégák.

– A magyar hatóságok még mindig arról híresek, hogy mindent papír alapon töltenek ki. Várható e téren elmozdulás a NAH esetében?

2019-ben indul el az e-akkreditáció, ami azt jelenti, hogy teljesen elektronikusan zajlik majd a folyamat. Már most is csaknem papírmentesen működik a hatóságunk, de a jövőben még inkább környezetbarát hatósággá válunk. Azzal, hogy az ügyintézést elektronikussá tesszük, alaposan felgyorsul a folyamat. Azt szeretnénk, ha egy modern, dinamikus, XXI. századi szervezetnek tűnnénk kívülről is, ehhez pedig a személyi állomány már adott, hiszen egyre több fiatal kolléga dolgozik nálunk.