Március legelején tette közzé a Financial Times ezres listáját, amelyben a legdinamikusabban fejlődő európai vállalatokat gyűjtötte össze. A rangsorba tizenhárom magyar cég került be, köztük ügyfelünk, a Cellarius Kft., amely a lap által vizsgált időszakban megduplázta a bevételeit. Hogy minek köszönhető ez a konjunktúra, arról Ruppert Ignácot, a vállalat tulajdonosát kérdeztük.
Honnan tud a Financial Times arról, hogy Magyarországon egy vállalkozás megduplázta a bevételeit?
A lap a nyilvánosan elérhető cégadatokat vizsgálja Európában, ez alapján kerestek meg bennünket, hogy az eredményeinket látva (2017 – 2020 között duplájára növekedett árbevétellel) jogosulttá váltunk a listában való szereplésre.
A Cellarius Kft. (a cellarius latinul pincemestert jelent) jelenleg borászati, élelmiszeripari, italtechnológiai termékekkel, laboratóriumi szolgáltatásokkal, önálló kutatás-fejlesztéssel és szaktanácsadással van jelen a piacon. Melyik terület “dobott” ekkorát a cég teljesítményén?
2004 óta foglalkozunk biotechnológiával és élelmiszeripari segédanyagokkal, amit borászati- és élelmiszeripari üzemek használnak. A termékportfóliónk kialakításánál mindig is szempont volt az innovatív megoldások, megbízható termékek alkalmazása. A teljesség igénye nélkül említhetem itt a Flexcube permeábilis polimer tartályokat, amik a mikrooxidációs érlelést teszik lehetővé. De fontosnak tartom a kínálatunkban olasz partnerünk: a JUCLAS srl által gyártott borászati gépeket – például a folyamatos, szobahőmérsékleten működő borkőstabilizálót – vagy a szintén jelentős gazdasági fejlődést eredményező, elsősorban ipari célokra alkalmas Airocide levegő fertőtlenítő rendszert is.
A vállalkozás nevéből (Cellarius Kft.) eredően gondolom, a borászat volt a kiindulási alap. Még mindig a szőlészet-borászat a fő piaci irány?
Valóban borászati segédanyagokkal kezdtük működésünket, de nem a teljes folyamatot akartuk lefedni, hanem specializáltan:
a szőlő feldologzásától a bor palackozása előtti sterilszűrésig építettük fel a portfóliónkat.
A szőlészet-borászat annak idején jó választásnak bizonyult, hiszen az ágazati szereplők kiváló kapcsolati tőkével rendelkeznek, ami jó kiindulási alapot teremtett nekünk az értékesítési hálózatunk kiszélesítéséhez. De a szektor dominanciája – legalábbis a működésünk tekintetében – korántsem annyira hangsúlyos, mint korábban.
A jó kapcsolatokat aztán a többi üzletágban is tudták kamatoztatni?
Igen. Külföldi beszállítói partnereink szinte kivétel nélkül kiváló laborháttérrel rendelkeztek, ami megágyazott a K+F tevékenységünk kiterjesztésének, ebből következően pedig a termékfejlesztésnek.
A magas színvonalú labortechnológia azért volt lényeges számunkra, mert indulásunkkor még nem volt ilyen szintű labor Magyarországon, így az akkor egy piaci rést jelentett számunkra. Évekig tartó, nagy volumenű befektetéssel egy európai mércével is számottevő laboratóriumot sikerült létrehoznunk, amelynek nívóját jól érzékelteti, hogy indulását követően közös kutatást folytatott például a bordeaux-i és a veronai egyetemmel.
Innen – beszéljünk csak a laborról – hová lehet továbblépni?
Eggyel feljebb… Folyamatban van a laborunk akkreditációja, azaz a szükséges hatósági engedély megszerzése arra, hogy hitelesített méréseket végezhessünk és ezekről akkreditált mérési jegyzőkönyveket állíthassunk ki. Ennek első lépéseként a belső rendszereinket hangoltuk újra, majd egy kifejezetten ránk szabott vállalatirányítási rendszert állítottunk fel. Szükség volt azonban a saját ellenőrzési folyamatainkon túlmutató objektívabb, plusz kontrollra, ezért vállalkozásunk megszerezte az ISO 9001 tanúsítványt.
A labor szolgáltatásoknak mi a célpiaca? Kijelenthető, hogy nemcsak a borászatok tartanak igényt ilyen vizsgálatokra?
Szolgáltató körünk bővítését gépparkunk fejlesztése tette lehetővé, így az ma a bor, az alkoholos- és üdítőitalokkal kapcsolatos valamint élelmiszeripari mérésekre is alkalmas. Vállalkozásunkat jelenleg épp újragondoljuk, fogalmazhatunk úgy is, hogy készülőben van a Cellarius 2.0, amely az üdítő- és alkoholos italok, élelmiszer és higiénia vonalra fókuszál és ezeket tekinti elsődleges célterületnek.
Nyilván laikusnak hangzik a kérdés, de egy sör- vagy pálinkafőzdének miért van szüksége precíziós mérésekre, ha egyszer már van egy sikeres terméke?
Egy-egy ilyen termék forgalomba hozatala előtt kötelező bizonyos alap vizsgálatokat elvégezni. Mi tehát első sorban nem itt, hanem akkor lépünk be az adott gyártó életébe, amikor egyenletes minőség biztosítása mellett standardizálni szeretné a gyártást.
Ahhoz, hogy a sikeres recept alapján piacra dobott terméket újra és újra elő lehessen állítani bizonyos termék- és folyamatvizsgálatok szükségesek.
Laborunk olyan speciális (pl. alapanyagok- és higiénia) elemzések elvégzésére alkalmas, amelyek máshol nem feltétlenül adottak.
Szóval, akkor elérhetővé vált az a technika, ami lehetővé teszi, hogy a “szőlőből is lehessen bort csinálni”? De félretéve a viccet, milyen mélységű vizsgálatokra képes egy Cellarius szintű labor? Lehet még trükközni a borral?
A borhamisítás ma teljesen lehetetlen, már egy viszonylag egyszerű laborvizsgálattal is olyan mélységű mérések végezhetők, amelyekkel egyértelműen kimutatható, ha például egy borászat vizezné a borát. Sőt, nemcsak a vizezés ténye állapítható így meg, de az is, hogy melyik csapról engedték hozzá a vizet…
Persze, ehhez hozzájárul az is, hogy az élelmiszeripari törvényen belül a borra vonatkozó szabályozások a legszigorúbbak. A magyar borágazat jó híre, reputációja makulátlan.
A Kutatás-Fejlesztés önmagában is előrevetítheti a sikeres piaci szereplést, pláne ha ez még saját fejlesztésű termékekkel is kiegészül…
Választhattuk volna azt az utat, hogy tevékenységi körünket bővítjük jelentősen. Ehelyett azonban a laborvizsgálati módszereink kiszélesítését és egy sokoldalú termékpaletta kialakítását választottuk, ezáltal új szegmenseket és iparágakat is beemelhettünk partnereink közé.
Például saját szabadalomként forgalmazzuk Nutrioak® elnevezésű tölgy szegmensünket, ami számos borászatban már jól ismert és keresett erjesztési segédanyag.
Közismert tény, hogy a pörkölt, tósztolt tölgyfa mintegy 300 ízkomponenst ad hozzá a borok aroma összetevőihez, jelentősen gazdagítva azokat. A drága tölgyfa hordók helyett (amik 3 feltöltési, érlelési ciklus alatt kimerülnek) alkalmazhatunk jóval költséghatékonyabb tölgyfa szegmenst, amelyet erjesztésekor az erjedő cefréhez, musthoz adva gazdagabb ízvilágot eredményez.
Jelenleg egy új mikrooxidációs technológián dolgozunk, ami reményeink szerint forradalmi változásokat hoz majd a borkészítésben. De – az előző témánál maradva – egy helytakarékos, újgenerációs hordó összeállítással is jelentkeztünk a közelmúltban.
A Cellarius 2.0 kapcsán vázolta a közeljövő teendőit. Mik a cég hosszú távú – mondjuk 10 éves – tervei?
Nem hiszem, hogy akkor is a Financial Times listán való szereplésünk apropóján fogunk beszélgetni, mert úgy vélem, ez a növekedési ütem ilyen időtávlatban nem tartható. A tabella 788. helyezése megadta nekünk azt a bizonyos 15 perc hírnevet, de üzletileg nem sokat tett hozzá a működésünkhöz, mert mi elsősorban a networkingnek és a fejlesztéseinknek köszönhetően vagyunk sikeresek. A cikk inkább csak egy jelzés volt felénk és a külvilág felé, hogy jó úton haladunk.
Hogy akkor tíz év múlva mégis miről szeretnék beszámolni? Valószínűleg arról, hogy addigra mi vagyunk Európa egyik meghatározó élelmiszeripari, higiéniai laboratóriuma és szolgáltatója. És akkor már azt sem fogom bánni, ha erről nem számol be a neves, brit gazdasági napilap.
