Egy vállalat, két nézőpont

Legutóbbi cikkünk a GLT Delta Kft.-ről szólt, pontosabban arról, hogy hogyan élte meg a két évtizedes folyamatos tanúsítotti létet a vállalat vezetősége. A történetben azonban még ennél is több van, azt jelen írásunkban a másik oldal: a felkészítést támogató Zongor Gábor tanácsadó majd a tanúsítást végző Berta Márton vezető auditor mondja el, ők hogyan néznek vissza erre a két évtizedre. 

Zongor Gábor: a majdnem tökéletesen is lehet javítani

A legtöbb, a minőségirányítási rendszer bevezetését komolyan fontolgató cég életében eljön az a pillanat, amikor minden jóakaró és üzleti partner finom pressziót gyakorol e téren a menedzsmentre, vagy pedig külső normatív dokumentum előírása miatt válik a tanúsított minőségirányítási rendszer a tevékenység folytatásának érvényességi kellékévé. A GLT Delta Kft. esetében ezt a “finom pressziót” az a német vállalat vállalta magára, aminek a 90-es években beszállítójává vált a GLT Delta. A gázszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó feladatok jellegüknél fogva tették szükségessé a rendszerépítést.

És itt jött a képbe Zongor Gábor, akit Cserkúthy László – a kft. ügyvezetője – mint régi kollégát megkeresett, hogy működjön közre a rendszer felépítésében és tanúsításra való felkészítésében. A feladathoz jó alapot képezett, hogy a Dél–dunántúli Gázszolgáltató Vállalat – ahol együtt dolgoztak – már a 90-es es évek előtt is foglalkozott a minőségbiztosítás több elemével.

Az orvosságtól a MIR-ig

Zongor Gábor azt mondja: annak ellenére, hogy bár kiváló mérnökök alkották már akkoriban is a GLT Delta csapatát, azért az ISO 9001-re való felkészülés itt sem volt virágvasárnapi körmenet. –

A gyógyszerészek úgy tartják, hogy annak az orvosságnak, amelyiknek nincsenek mellékhatásai, annak gyógyhatása sincsen. Na, pont ugyanez a helyzet a minőségirányítási rendszerrel!
Mert az vitathatatlan, hogy a MIR zseniális egy rendszer, de ennek is vannak “apróbetűs részei”. Csak ezekről kevesen beszélnek…

A minőségirányítás apróbetűs része

Minden vállalatvezető dédelget magában egy idealizált képet az általa irányított cégről – indítja magyarázatát Zongor Gábor. Mint mondja, ebben az erősségek felül, míg a gyengeségek erősen alul vannak értékelve. A cégtulajdonos által festett rózsaszín képnek pedig a minőségirányítási rendszer tart tükröt azáltal, hogy előírja:

“dokumentáld, amit csinálsz, és amit csinálsz, azt úgy tedd, ahogyan leírtad!”
, mint alapvető szabványkövetelményt. Ez az egyszerű szabály teszi lehetővé, hogy reális képet kapjunk folyamataink valós működéséről. Mérni kell, mert amit nem mérsz, azt nem menedzseled! A képet természetesen számszerűen kell megjeleníteni, hogy szilárd alapot szolgáltathasson a folyamatok fejlesztéséhez.

A kapott eredmény pedig gyakran köszönőviszonyban sincs azzal, amit a vállalat irányítói szeretnének látni. Zongor Gábor szerint ilyenkor az első kétségbeesést követően elkezdődik azon külső okok utáni nyomozás, amelyeket felelőssé lehet tenni a kialakult helyzetért.

A kijózanító pillanat pedig magával hozza a második számú akadályt, nevezetesen azt, hogy a menedzsmentnek ekkor kell szembesülnie azzal a ténnyel: a problémák nem valami ármánykodó háttérhatalom révén, hanem nagyon is önerős közreműködéssel alakultak ki. Amennyiben a felelős vezető szembe tud nézni ezekkel a tényekkel és képes, mi több, hajlandó is változtatni rajtuk, akkor a fáradozás garantáltan meghozza a gyümölcsét. A gyógyszer példánál maradva a GLT Delta Kft. tulajdonosai a mellékhatásokkal kapcsolatban felkészítőjükhöz, azaz Zongor Gáborhoz fordultak. S amint látszik, jól tették.

Berta Márton: 3in1

A GLT Delta Kft. tanúsításáért felelős Berta Mártontól első sorban arra vártunk választ: azután, hogy a cégvezetés mindenhonnan az ISO 9001 bevezetésének elengedhetetlenségéről hallottak, vajon mi lehetett az a döntő szempont, ami miatt végül belevágtak a folyamatba?

– Erre általánosságban két okot tudok mondani – kezdi az elején Berta Márton. – Előfordul – igaz, elég ritkán –, hogy a vállalatvezetés a működés során késztetést érez arra, hogy a szabvány követelményeihez kösse a tevékenységét. Ennél lényegesen gyakoribb ok a piaci oldal nyomása. Például, amikor egy anyavállalat a beszállítóitól működő, tanúsított minőségirányítási rendszer meglétét várja el, de ugyanilyen piaci kényszernek tekinthető a közbeszerzéseken való indulás kiírásában szereplő menedzsment rendszer is.

A GLT Delta esetében is hasonlóak voltak az előzmények, annyi különbséggel, hogy itt a vállalat vezetői és a rendszerszemlélettel “megfertőzött” munkatársak eleve úgy vannak kódolva, hogy tevékenységüket dokumentálják, utólag a leírtakkal összevetik a tényleges munkát, majd korrigálják azt, ahol szükséges. Szóval, tulajdonképpen a tudtukon kívül már azelőtt minőségirányítási rendszert működtettek, mielőtt megkapták volna az erről szóló tanúsítványt.

A nescafé modellje a GLT Delta Kft.-nél

A kis kávétasakok legújabb generációja a kávézás szerelmeseinek egyszerre három élményt: a kávé, a tejszín és a cukor ízének együttes harmóniáját kínálja. Hasonló módon érez Berta Márton a GLT Deltával kapcsolatban is, még akkor is, ha egy tanúsítással összefüggésben ez a hasonlat magyarázatra szorul. –

Az évenkénti auditok kötelező elemek. Én mégis úgy élem meg ezeket a GLT Deltánál, mintha egy továbbképzésen járnék.
Mindig valami olyan újdonságot láthatok itt, amivel addig sehol máshol nem találkoztam. Ennek a folytonos újító, perfekcionalista hozzáállásnak az eredménye az, hogy az általuk kifejlesztett technológiával utcahosszat vernek a nyugati versenytársakra.

Ilyenkor áll elő az a szinte valószerűtlenül idilli helyzet, amikor az auditor az auditálandó cégnél feltöltődik, mert itt mindenki tudja a dolgát. A GLT Deltánál nincsenek a tanúsítás előtt “jelmezes főpróbák”, náluk nem szükséges komoly rákészülés a “nagy napra”, hiszen a mindennapok része a kialakított rendszer.

A világpiac hatása egy pécsi cégre

A 2015-ben megújult ISO 9001-ben új elemként jelent meg a kockázatértékelés. Berta Márton szerint ez csak a GLT Deltán kívüli magyar piacnak jelentett újdonságot, a pécsi cég ugyanis már évekkel azelőtt beépítette azt a rendszerébe. A tanúsító szerint egy Cserkúthy Lászlóval folytatott megbeszélésen derült ki, hogy a vállalat számára a legnagyobb kockázatot az acél világpiaci árának labilitása okozza. Történt ugyanis, hogy korábban egy ausztriai tizenvalahányezer négyzetméteres épület épületgépészeti munkálatait végezték éppen, amikor a munka egyszer csak leállt, mivel a fővállalkozót érzékenyen érintette az acél árának brutális világpiaci drágulása. Az építőanyagok árának emelkedése miatt két évig állt az építkezés, mígnem a helyzet normalizálódása után a helyszínen egy vascsövekkel dugig megpakolt kamion megjelenésével újra indult a munka.

A delegálástól a hógolyó effektusig

Az ISO 9001: 2015 másik nóvuma a vezetői felelősség és a feladat delegálás kérdésének az eddigieknél hangsúlyosabb jelenléte. Ahogy az várható, a GLT Delta esetében ez is másként van, mint másoknál, és természetesen erről is szívesen mesél Berta Márton auditor. – Az esetek többségében egyfajta one man show-t láthatunk a vállalatoknál, azaz a főnök egyszemélyben mindennek a tudója, ellenőrzője és ennél fogva mindennek a felelőse. A GLT Deltánál az e tekintetben vett “másként működésre” a legjobb példa a BIM (Building Information Modelling) iroda működése. A 3D-tervező iroda vezetője ugyanis a szakterületével összefüggő mérnöki feladatokon túl a munkájához kapcsolódó valamennyi hatáskört és felelősséget is megkapta.

A vezetői szabadság viszont nemhogy összeroppantotta volna, hanem ennek birtokában az irányítása alatt álló területből a maximumot hozta ki. Tehát a vezetők hozzáállása, nyitott gondolkodása hógolyó effektusként “magával rántotta” a többieket is, ez a magyarázata, hogy a GLT Delta Kft.-nél mindenki örömmel teszi a dolgát. Alighanem ettől jó ez a cég.