Nehezen tudunk olyan médiatermékbe belelapozni, ahol ne olvasnánk, hogy mely szektorok hogyan sínylették meg a koronavírus nyomában megjelent gazdasági recessziót. Nyomokban persze arra is látunk példát, hogy néhány vállalkozás milyen alternatív megoldásokkal próbál túlélni, ám, talán azért, mert nincsenek túl sokan, ezek kevésbé reprezentáltak a sajtóban. Most induló sorozatunkkal olyan cégeket, vállalkozásokat mutatunk be, amelyek a nehézségek ellenére is a víz felszínén tudtak maradni. Elsőként az euCSOPORT vezetőjét, Pataki Zoltánt faggattuk arról, hogyan vészelték át az első két hónapot.
Sokat hallani arról, hogy a jelenlegi helyzet legnagyobb vesztesei a turizmusban és a vendéglátásban tevékenykedő vállalkozások. A zömében munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó euCsoport esetében mi a helyzet?
Ha nincs turizmus, ha leáll a kereskedelem, a vendéglátás, a szinte komplett szolgáltatási szektor, akkor a lánc végén ott vagyunk mi is, az euCSOPORT, akik szükséges esetben ezeknek az ágazatoknak biztosítjuk a diákmunkásokat, kölcsönzött munkaerőt. Az első egy-két nap minket is sokkolt, de nem igazán volt idő arra, hogy nagyon sokáig sajnáljuk magunkat. Az előnyt számunkra a helyzetre való gyors reagálás jelentette.
És miben állt ez a gyors reagálás?
Egy vállalatvezető legnehezebb döntése az, amikor meg kell válnia – időlegesen vagy végérvényesen – néhány munkavállalótól. Az euCSOPORTnál is ez történt. Egyenként mindenkivel leültünk és megnéztük a lehetőségeket. Volt, akit szabadságra küldtünk, mások foglalkoztatását időlegesen lecsökkentettük. Valamennyi munkatársunkra számítunk, ezt az elbeszélgetésünk során is jeleztük. Akik maradtak és akik napi szinten viszik az operatív munkát, azokat home officeba költöztettük.
A helyzetből adódóan ahol csak lehet visszavágtuk a költségeinket és kerestük azokat a megoldásokat, ahol meglévő dolgozóink bevételeit növelhetjük. Így volt olyan idő, amikor az alkalmazottak egy időlegesen bevállalt munka folytán a saját nappalijukban szájmaszkokat csomagoltak.
Bár az infrastruktúrát tekintve meglehetősen jól ellátott cég vagyunk, az otthoni munkavégzés zavartalansága érdekében tizenkét laptopot vásároltunk. Természetesen a többi vállalathoz hasonlóan az euCSOPORTnál is megtörtént a szokásos költségoptimalizálás, például a kihasználatlanság okán visszaadtuk a céges parkolónkat és végignéztük, hogy mi az, amiről a jelen időszakban le tudunk, le kell mondanunk.
Nyilván, az ügyfelekkel is voltak tárgyalásaik.
Valóban partnereinkkel is intenzív egyeztetéseket folytattunk. Kerestük azokat a win-win megoldásokat, amelyek számukra és számunkra is elfogadhatóak és a lehető legkisebb áldozatot kívánják meg. Így például azoknál a vállalatoknál, ahol általunk közvetített nagy számú kölcsönzött munkaerő dolgozik, azért, hogy megmaradhasson a dolgozók munkaviszonya, a nyolc órás munkarendet hat órásra változtatták a közbenjárásunkra.
Vannak, akik a home officet átokként, mások a helyzet megmentőjeként értékelik. Hogy van ez az euCSOPORT esetében?
Jól összeszokott, nagy létszámú csapat vagyunk, így az otthoni, egymástól elkülönülő munkavégzésre való átállás egy picit szokatlan volt dacára annak, hogy már korábban is bevett gyakorlat volt ez a kisgyerekes vagy a hosszú ideig betegszabadságon lévő, ám dolgozni akaró alkalmazottainknál. Ennek ellenére ezt is megszoktuk. Napi rendszerességűvé tettük az euCSOPORTnál a reggeli értekezleteket, napindítókat.
Igyekszünk többet kommunikálni egymással és a meetingre szánt időt a korábbiaknál sokkal hatékonyabban, célzottabban kitölteni. Egyáltalán, próbáljuk úgy tenni a dolgunkat, mint máskor. Vagy egy kicsit még jobban.
Nagyon büszke vagyok a kollégáimra, mert az, hogy miközben körülöttünk vállalatok és szinte teljes ágazatok álltak a földbe, az, hogy mi, ha takaréklángon is, de túléltük a legnehezebb időszakot, az mindenképpen az elkötelezettségüknek köszönhető. És talán az egész euCSOPORTra jellemző rugalmasságnak is.
Még a Nobel-díjas közgazdászok sem tudják pontosan megmondani, hogy mikorra normalizálódnak a viszonyok, de vannak már jelek arra nézve, hogy előbb-utóbb visszaáll minden a rendes kerékvágásba?
Abban bízunk, hogy a gazdaság a két hónapos pauza után lassanként bekapcsolja a restart gombot. Biztató, hogy a korábbi pangás után már újra jelentkeznek a régi ügyfeleink, hogy munkaerőre van szükségük.
Így például az IKEA áruházaiba ismét biztosítunk kisegítő munkaerőt, de más, ígéretes tárgyalásaink is vannak. Szóval, ha lassan is, de elindul az élet.
A németországi fesztiválszezon elnapolásának hírétől ugyan nem vagyunk nagyon boldogok, de a hírek szerint ott is kezd felpörögni a gazdaság, amihez pedig előbb-utóbb munkaerő kell. Azaz, nem tehetünk mást, mint hogy kétszeres elánnal dolgozunk és bizakodunk. Azért pedig, hogy a kezdés minél gyorsabban és gördülékenyebben történhessen meg, már a startvonalra állítottuk a hadra fogható munkaerőt.
(Képünkön (balra) Heincz Norbert és Pataki Zoltán az euCSOPORT két ügyvezetője)
