Restart – újraindulásra készek a cégek

A céges újraindulás feltételei

Újraindulás, de hogyan?

A bő két hónapos kényszerű leállás után egyre másra nyitnak a vállalkozások, vagy legalábbis belátható távolságba helyezik az újraindulás lehetőségét. A helyzet munkavédelmi, foglalkozás egészségügyi vonatkozásairól egy közelmúltbeli konferencián tartott előadást Kodolányi Gábor, munkabiztonsági igazságügyi szakértő. Vele arról beszélgettünk, mit tegyen egy “restart” előtt a vállalkozás, mit tegyen egy felelős munkáltató.

Az Újraindítás munkavédelmi aktualitásai címet viselő előadását egy egészen filozofikus felütéssel kezdte, miszerint természeti jelenségnek tekinthető-e a járvány? Egy munkabiztonsági szakembernek miért fontos, hogy minek tekintjük a koronavírus-járványt?

A kérdés azért merülhetett fel, mert értelemszerűen érinti a munkabiztonságot. A Munkavédelmi törvény (23§) egyértelműen kimondja, hogy az üzemeltető kötelessége megvizsgáltatni a munkahelyet, az egyéni védőeszközöket és a használt technológiát, amennyiben egy baleset, egy nagyszabású átalakítás vagy természeti jelenség miatt 30 napnál tovább nem használták azokat. Ez az ellenőrzés munkavédelmi illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Szóval, akkor a COVID-19 nyomában kialakult helyzetet természeti jelenségnek kell tekintenünk?

A szakma szempontjából, a szó legszorosabb értelmében nem. Természeti jelenségeknek leggyakrabban a fizikai változásokkal járó eseményeket tekintjük, gondoljunk csak a szélviharra, beázásra, villámcsapásra. A mostani vírus esetében nem indokolja semmi, hogy az újraindulás előtt ilyen szintű ellenőrzést futtassanak le a munkáltatók. Mivel azonban sok cégnél majd’ két hónapra leállították a gépeket, érdemes a gépkönyve vagy a munkavédelmi szakember által összeállított lista alapján egy egyszerűsített felülvizsgálatot lefolytatni.

De épp az előbb azt mondta, hogy a természeti jelenségeknél fizikailag sérül(het)nek a berendezések, a munkakörnyezet. Itt erről nem volt szó. Miért tartja mégis szükségesnek a gyorsított átnézést?

Mert mégiscsak huzamosabb ideig álltak a gépek. Ennyi idő alatt porosodhattak a berendezések, változhatott a bennük lévő nyomás, esetleg rágcsálók rághatták el a kábeleket. A munkáltató és a munkavállaló közös érdeke, hogy mielőtt újra használatba veszik ezeket az eszközöket, megbizonyosodjanak arról, hogy hibátlanul működnek.

Egy egyszerű példával tudnám ennek szükségességét megvilágítani.

Ha nyaralótulajdonosként a nyári szezont egy alapos szellőztetéssel, takarítással, a víz-, villany és gázvezetékek ellenőrzésével kezdjük, akkor a munkahelyünknél is hasonlóan célszerű eljárni.

Előadásában később arról beszélt, hogy az újraindulás előtt az időszakos felülvizsgálatokat a munkáltatók halaszthatják. Mikor élhetnek ezzel a lehetőséggel?

Akkor, ha a felülvizsgálat elvégzése aránytalan kockázatot jelent. Ebben az esetben, amennyiben mondjuk egy iskolában időszerű a tűzoltóberendezések ellenőrzése, mérlegelni kell. Nagyobb kockázatot jelent-e a tűzvédelmi szakembernek az üres épületben elvégezni a munkáját, mintha “normál” körülmények között, egy diákokkal teli intézményben tenné ezt. De előfordulhat az is, hogy egy a vírus miatt anyagilag nehéz helyzetbe került vállalatnál a vizsgálat költsége most nem vállalható.

Tudni kell, hogy a szóban forgó, az újraindulás előtti felülvizsgálatok programozottan történnek. A gazdasági újraindulás miatt megnövekedhet ezek iránt az érdeklődés, ami a rendszer túlterheléséhez vezet. Amennyiben a kötelező vizsgálatokat nem lehet – a veszélyhelyzet megszűnését követő – 30 napon belül megoldani, az erről szóló levelezésünk szolgálhat bizonyítékként a szabálykövető magatartásunkra.

Külön fejezetet szentelt a biológiai kockázatoknak. A vírus jelenléte miatt ezt is át kell értékelnünk?

A biológiai kockázatértékelést a szakma olyan klasszikus foglalkozásokra alkalmazza, mint az erdészek (kullancsfertőzés), az egészségügyi dolgozók, a szennyvíztisztítókban, szeméttelepeken dolgozók vagy a kukások. Vagyis főként azokra tekintettünk potenciális veszélyeztetettként, akik jól definiálhatóan betegek között vagy szennyezett környezetben végzik napi tevékenységüket.

A COVID-19 pedig most bebizonyította, hogy az iroda is lehet “veszélyes üzem”.

Különösen, ha a munkavállalók gyakran utaznak járványügyileg kiemelt országokba kiküldetésre. Ilyen esetben a tárgyalásról hazaérkező – ha ő maga nem is betegedett meg –  a laptopján vagy más használati eszközén a munkahelyére importálhatja a vírust.

A felelős munkáltató fentiek okán, még az újraindulás előtt a saját és munkavállalói egészségének megvédése érdekében, a foglalkozás egészségügyi szolgálat bevonásával készíttesse el a biológia kockázatértékelést. Ebbe érdemes bevonni a munkaegészségügyi szakemberen kívül a munkabiztonsági szakembert, munkavédelmi képviselőt és a cég HR-esét stb.

Nem látja egy kicsit túlzottan borúsnak a helyzetet?

Szakmailag nem lehetek optimista, mert mindig a legrosszabb forgatókönyvre kell felkészülnünk, hogy idejében megtehessük a megfelelő intézkedéseket. Aztán később, a helyzet súlyosságának függvényében fokozatosan csökkenthetjük a tervezett reakciók súlyosságát.

Az előadás egyik legérdekesebb része a home office vs. távmunka kérdése volt. Miért kell a távmunkát és az otthoni munkavégzést ennyire markánsan megkülönböztetni?

Azért, mert jogi értelemben teljesen mást jelent mindkettő. Pontosabban e kettő közül a távmunkát szabályozza jelenleg a Munka Törvénykönyve és a Munkavédelmi törvény. A távmunkánál a munkáltató és a munkavállaló közötti szerződésben rögzíteni kell a munkavégzés pontos helyét. A home office ezzel szemben jelenleg csupán azt jelenti, hogy a céges laptopot most nem az irodában, hanem otthon használjuk. Az utóbbi két hónap viszont felszínre hozta azt az igényt, hogy ezt a munkaformát is jogszabályi keretek közé szorítsuk.  

És hogy tovább árnyaljam a képet, még ott van harmadik fogalomként a mobil munkavégzés is, ami tulajdonképpen a coworking irodában vagy épp egy internetes kávézóban történő munkavégzést jelenti.

Egy bő két hónapos home office-os időszakon vagyunk túl. Mik a tanulságok? Az újraindításkor kell-e változtatni, és ha igen, hogyan? 

Mindenképpen egy belső szabályozásra van szükség, amely rögzíti, hogy mikor, milyen formában lehet alkalmazni az otthoni munkavégzést, és hogy mikor lehet ezt a munkavállaló számára előírni. Abban az esetben, ha a munkaadó ezt elvárásként kezeli, biztosítania kell az otthoni munkavégzéshez szükséges eszközöket (számítógép, internet elérés). Ugyanakkor – erre előadásomban a home office veszélyeinél tértem ki – a tárgyi feltételek biztosítása mellett legalább ekkora szerepe van annak is, hogy a munkáltató hagyjon elég időt a dolgozójának a regenerálódásra. 

Arra a főnökre gondol, aki éjjelente álmatlanságban szenved és ilyenkor emailekkel, telefonokkal bombázza az alkalmazottait és elvárja, hogy azonnal reagáljanak a megkeresésére?

Igen, ezek a körülmények jutnak ilyenkor az eszembe. Meg az a köldökzsinór, amit először a mobiltelefonnal teremtettünk meg magunknak, majd az email postafiókunkkal tettünk még szorosabbá. Azt gondolom, hogy vissza kellene hozni a rég elfeledett telefonos etikettet.

Az nem működik, hogy 0-24-ben műszakban legyen a dolgozó vagy éppen a vállalatvezető. Ez előbb-utóbb kiégéshez, pszichés sérüléshez vezet. 

Ezen túlmenően a home officehoz számos más, negatív képzet is társul. Például az elektronikai eszközök használatával szemben sokaknak vannak még félelmeik, amelyek leginkább az informatikai hiányosságaikra vezethetőek vissza. Nekik hasznos lehet a most induló állami, ingyenes online informatikai képzés.

Az előbbi problémához kötődik az újtól való félelem, ami főként az 50+-os generációra jellemző. Az ő alkalmazkodásukat is nagyban segítheti az előbb említett online képzés. Hiszen a jövőben a korábbinál jóval nagyobb hangsúlyt kapnak mind a munkában mind a magánéletben a különféle chatroomok, videókonferencia programok.

Ezek szerint az otthoni munkavégzés nem minden esetben hat jótékonyan a lelkivilágunkra?

És a testünkre meg a pénztárcánkra sem… A home officeban bizonyítottan kevesebbet mozgunk, mert a lakások jellemzően kisebb alapterületűek, mint az irodaházak. Ebből kifolyólag jóval kevesebbet sétálunk, amikor a mosdóba kell kimennünk, és valljuk be, a legtöbb esetben az ebédet sem az étkezőasztalnál költjük el, hanem a számítógép mellett harapunk valamit. A korábbiaknál sokkal több ülés viszont mozgás- és emésztőszervi problémákhoz vezet, amin nem javít az sem, hogy munkavégzés szempontjából a megnövekedett házimunka és az online oktatás okán otthon lévő gyerekek ellenére az otthonunk meglehetősen ingerszegény környezetnek minősül.

De a kiadási oldalon is jelentkezik a home office hatása. A tartósan otthonról dolgozó munkavállaló esetében érezhetően megnő az energiafelhasználás és a rezsiköltség, hiszen a víz, villany fogyasztás most mind az ő számláját terheli. Éppen ezért szükségesnek látom, hogy belső szabályzat rögzítse, hogy a munkáltató mihez, milyen mértékben járul hozzá, ha már előírja vagy legalábbis rendszer szinten engedélyezi az otthonról való munkavégzést.

A pandémia nyomán kialakult helyzetnek azért voltak pozitív következményei is. Nem?

Kétségtelenül új lehetőségeket is mutatott nekünk ez az időszak. Ha csak a saját példámból indulok ki, az auditok során az elektronikus aláírás és az új szoftverek fokozottabb használata kifejezetten megkönnyítette a munkánkat. 

Tapasztalataim szerint hatékonyabb munkavégzést tesz lehetővé az “online üzemmód”. Itt elsősorban arra gondolok, hogy reggelente nem kell a dugóban araszolni a munkahelyünkre, nincs útiköltség, nincsenek késések, megszűnnek az időrabló kávészünetek, ezáltal tervezhetőbbé válik a napunk. A többszereplős meetingeknél jóval egyszerűbb a kommunikáció, könnyebb monitor elé ültetni 4-5 embert, mint egyetlen irodába meghívni őket.

Nyilván, az online megbeszélés nem tudja minden esetben kiváltani a személyes találkozást, de sok esetben jelentősen megkönnyítik például az auditok lebonyolítását. VR szemüveggel (okosszemüveggel) például könnyedén betekinthetünk mindenhová, amit egy audit során szemléznünk kell. Persze, egy távkapcsolatos cégbejárásnál nem érezhető például a nemkívánatos vegyszer- vagy gázszag, ettől függetlenül a hibrid-megoldások számos előnyt kínálnak a szakmabelieknek. 

Az auditok egyik sarokköve a szükséges dokumentáció megléte. Hogy néz ki ez egy Zoom-os verzióban?

A gyakorlatban működik a dolog. Az mindenképpen látszik, hogy egy ilyen vizsgálat valóban “rázoomol” az adott vállalkozásra, azaz mindkét fél részéről nagy figyelmet követel. Viszont jócskán megkönnyíti az auditor és a tanúsítandó cég életét, hogy a dokumentációt is elég online bemutatni, becsatolni. Nincs keresgélés, nincs irattárazás, nincsenek a kért iratokért megtett felesleges kilométerek. Röviden: érdemes ezeket a most kényszerből alkalmazott hasznos lehetőségeket az újraindulás során a jövőbeli mindennapjainkba integrálni. 

A konferenciát a Callide Linea Kft. szervezte.

A teljes előadás megtekinthető az alábbi linken (regisztráció után): www.nebulinea.hu/

TUDÁSKÖZPONT
Magyar