Ez év augusztus 26-án vette át az ISO 9001 minőségirányítási rendszer sikeres kiépítését és az ISO 45001 munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszer szabvány egész szervezetre kiterjesztését igazoló tanúsítványt a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriuma (VNL). Arról, hogy egy nemzetközi szinten is jegyzett kutatóbázisnak miért van szüksége integrált tanúsítási rendszerre, az intézmény igazgatóját dr. Kemenesi Gábort kérdeztük.
– Két fő indoka van annak, hogy miért építettük ki az integrált irányítási rendszert – bár százat is fel tudnék sorolni. Az első, hogy BSL-4 (Biosafety Levels, BSL) besorolású laborként – ez a legmagasabb szintű biológiai biztonsági labort jelenti, azaz az ehhez hasonló helyszíneken olyan vírusokat vizsgálnak, amelyekre jelenleg sem gyógyszer, sem vakcina nem létezik – szeretnénk a nemzetközi tudományos vérkeringésbe becsatlakozni, ismertté és elismertté tenni magunkat.
Szabályozatlan kutatóhelyek
Állami, de régiós szinten sincs az ehhez hasonló kockázatú kutatóhelyeknek egységes szabályozása, így
szükségesnek éreztük a munkahelyi egészségvédelem magasabb fokozatra emelését.
Nyugaton, több országban erre már van egy jól bevált gyakorlati módszer, ennek részeként vezettük be mi is másfél év alatt az ISO 45001-et, de egy másik szabvány, az ISO 35001 (Biológiai kockázatkezelés laborok számára) fejlesztésében is aktívan részt veszünk – ad magyarázatot a miértekre dr. Kemenesi Gábor, majd így folytatja. – A másik ok pedig az, hogy az Európai Unió a hasznosulás és az innováció felé tereli a kutatókat, vagyis döntő szempont lett esetünkben, hogy munkánk nem csupán hasznos, de jövedelmező is legyen.
Belépőkártya a világpiacra
Az ISO 9001 minőségirányítási rendszer bevezetése megnyitja a nemzetközi piacon jelenlévő biotechnológiai és gyógyszeripari cégek ajtaját a VNL előtt. Ezt a belépőt az teszi lehetővé, hogy az objektív, független tanúsító szervezet (CertUnion) által auditált irányítási rendszer a világ minden pontján ugyanazt jelenti.
A külső fél számára az egyenletes, megbízható minőséget, a tanúsított szervezet számára pedig piaci előnyt.
Hogy ez nemcsak afféle jól hangzó mondat, azt igazolja, hogy dr. Kemenesi Gábor már most úgy látja, érezhetően megélénkült az érdeklődés a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkája iránt. Havi 3-5 nemzetközi felkérés érkezik be hozzájuk az egyedi kísérlettervezéstől a gyógyszerkutatáson át a fertőtlenítő gépek validációjáig. – A standardek beillesztésével keretrendszerbe helyeztük magunkat. Megtartottuk az innováció motorját jelentő kutatói rugalmasságunkat, egyúttal jelentőst lépést tettünk a profitábilitás irányába is.
A VNL önként felelt meg a magasabb szintű elvárásoknak
Elgondolkodtató, hogy ha ennyire egyértelmű előnyhöz jut egy VNL-hez hasonló kutatóbázis az irányítási rendszerek működtetésével, akkor miért nem “kötelezően ajánlott” ez valamennyi érintettre? A Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője úgy látja, a kérdés filozófiai mélységekbe visz. Mint mondja, évek óta napirenden tartják a kérdést, vonatkozó pályázatuk is van, melynek keretein belül, hazai és nemzetközi szereplőkkel karöltve dolgoznak ki ajánlásokat. Ezek minőségirányítási oldalon leginkább a fejlesztés alatt álló ISO 35001 szabványhoz kapcsolódnak. A döntéshozói mechanizmusok rajtuk túlmutatnak, így azt nehéz véleményezni, a kiválóságra törekvés azonban az ő kezükben van.
Az ISO 45001 bevezetése ennek egy fontos mérföldköve. A szabvány nem ad választ minden kérdésre, de dr. Kemenesi szerint az elérhető megoldások közül a legjobb ahhoz, hogy a legmagasabb biztonsági szintű kutatóhelyek is beilleszthetőek legyenek a labor működési struktúrába.
Standardek kontra kutatói ego
Az elvekkel nyilván mindenki egyetért, de a képet jelentősen árnyalja, hogyan kezeli mindezt a kutatói ego. – Pörgős, mintegy 50 fiatalból álló csoport vagyunk – magyarázza dr. Kemenesi Gábor. – Érthető módon egy ilyen közösségben nem mindenki fogadta kitörő örömmel a kutatói autonómiát némileg korlátozó szabványok bevezetését. Ennek ellenére hiszek abban, – mivel most is van átjárás a regionális biotech cégek és az egyetem között –, hogy ebből csak profitálnak majd a kollégáim.
Szakmailag, az egyéni karrierlehetőségeket figyelembe véve jól mutat majd a CV-ben, hogy az adott munkatárs már dolgozott ilyen keretrendszerben, ismeri ezt a fajta működést.
Hiszem, hogy a munkaerőpiacon kelendőbbek lesznek azok, akik ezt a tudást is birtokolják.
Ilyen vezetői elkötelezettség mellett idővel a még kétkedő csapattagok is belátták a szabványok hasznosságát. A VNL vezetője szerint kitöltöttek ugyan néhány nem megfelelőségi nyilatkozatot, de ez szerinte csak azt igazolta, hogy működik a rendszer.
– A standard rugalmassága ellenére is meglehetősen komoly kihívás az önjáró kutatói szellemet skatulyába kényszeríteni, de az intézetünkre nagyon jellemző mentor-tanítvány kultúrát nem csorbította. – Mégis, minden nehézség ellenére a labor vezetője biztos benne, hogy ez az az irány, amerre tartaniuk kell. – Nagy rajtunk a nyomás, hogy egyszerre legyünk innovatívak és anyagilag is hasznosak. Ha értékessé és értékesíthetővé szeretnénk válni, akkor nem elég csak a tanulmányok publikációjában bízni és várni az impact faktorokat (tudományos mérőszám). Bízom benne, hogy példánkkal más kutatóhelyeknek is irányt mutatunk.
A háromlábú kutatóközpont
Interjúnk lassan a végéhez közeledik, dr. Kemenesi Gábort egy szakmai megbeszélésre várják oxfordi kollégái. Már csak annyi időnk van, hogy a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának terveiről kérdezzem. – A kutatási portfóliónkkal párhuzamosan futó nagyon határozott missziónk van. Az elmúlt másfél évben impozáns kutatói struktúrát építettünk ki, e mögé állítottuk fel az ISO 9001-et a hasznosulás érdekében. Minden egyes kutatócsoportunk jelentős szellemi és infrastrukturális tőkével rendelkezik, amit szintén a magunk javára fordítunk. Három nagy területen vagyunk jelen. Az egyik, a világ szinten is nagy pezsgést hozó diagnosztikai ipar, ahol nekünk is helyünk van a piacon. A másik szegmens a gyógyszeripar, itt a gyógyszerfejlesztésben, hatóanyag tesztekben és vakcina fejlesztésekben vagyunk érintettek. Harmadik üzleti lábunk a tanácsadástól a kísérlet tervezésig számos profilunkba vágó labor munkát felölelő szolgáltatási ág. Ez a hármas lefedi a teljes szellemi tőkénket és reményeink szerint arra is elég, hogy hírünket vigye a nagy világba és a járványtudományok és járványkutatás ismert és elismert szereplői maradjunk.
Kép: balról: Decsi István, a Pécsi Tudományegyetem kancellárja, dr. Kemenesi Gábor a VNL igazgatója és Szabó Mirtill, a CertUnion ügyvezetője
Forrás: PTE/Molnár Bálint
