Először alapíts egy céget, majd tedd ismertté/elismertté, hogy elnyerd megrendelőid bizalmát. Ha idáig eljutottál, működő vállalkozásodon végignézve, racionalizáld a folyamatokat és készülj fel arra, hogy egy független szervezettel auditáltasd rendszered! Vagy rúgd fel ezt a bevált forgatókönyvet és legyél egyszerűen profi. Nagyon profi. Mint a MasterInox Kft.
Elek Tibor és felesége: Elek-Magyarosi Adrienn mindent fordítva csinálnak, mint ahogy azt megszoktuk. Előbb kiépítik a teljes minőségirányítási rendszert saját erőből, majd utána létrehozzák a céget, amelyre ez a rendszer ráhúzható. Előbb bezsebelnek egy olyan kaliberű megrendelést, amelyért minden hasonló nagyságú vállalat vezetője „boldogan adná fél karját”, majd ezután nekiállnak összegründolni egy munkahelyi kollektívát, amelyik legyártja az egyébként már leelőlegezett terméket.
„Ilyet még nem láttam…”
„A történet nem a MasterInoxnál, hanem korábbi munkahelyemen, egy fémszerkezet gyártó vállalkozásnál kezdődött, ahol kezdetben projektvezetőként dolgoztam, majd idővel a teljes termelés irányítását is rám bízták. Szeretem átlátni a dolgokat, rendszerszemléletű a gondolkodásom, így csakhamar már a gyártásoptimalizáláson, a raktározás és a telephelyek racioanalizálásán törtem a fejem. Anélkül, hogy tudtam volna, mi fán terem a minőségirányítási rendszer, saját kútfőből apránként felépítettem azt. Így aztán, amikor a végső fázisban a tanúsító cég szakembere a helyszínre érkezett, hogy elvégezze az „én házilag barkácsolt rendszeremen” az auditot, csak annyit szólt: „ilyet én még nem láttam, amióta bevezették az ISO-t” – kezdi a várpalotai vállalkozás nem szokványos történetét Elek Tibor, a MasterInox Kft. ügyvezetője.
MaterInox: a gombhoz vásárolt kabát esete
Elmondásából kiderül: az alkalmazotti létnek 2011-ben vetett véget, amikor egy befektető társával megalakította MasterInox Kft-t kifejezetten a várpalotai munkaerőbázisra építve. Pontosabban kapcsolatai és nem utolsó sorban, referenciája révén először elnyerte egy 28 köbméteres, saválló, hőszigetelt tartály gyártását. – Ez akkora munka volt, amelyre már megérte vállalkozást alapítani – mondja, majd gyorsan hozzáteszi: – igaz a megrendelést úgy nyertük meg, sőt úgy kaptunk előleget is, hogy akkor még se gyártócsarnokunk, se egy fia kalapácsunk nem volt.
Nemsokára viszont megtalálták azt a gyártóműhelyt, amely a felszereltsége és adottságai révén a konkurenciával szemben versenyelőnyt biztosított. Már csak dolgozók kellettek, akik kiszabják és összehegesztik a szóban forgó monstrumot. A helyi Munkaügyi Központ segítségével azonban csakhamar négyen húztak hegesztő szemüveget a MasterInox csarnokában, hogy minimális gépparkkal és minimális fűtés mellett megkezdhessék a munkát.
A Haribo is díjazza a maximalizmust
Sejthető, hogy a sebtében alapított cég nagyon bizonyítani akart. Sok mindennel kénytelenek voltak kompromisszumot kötni, ám a határidő betartásából és a megszokott minőségből nem engedtek.
„Ami az előző vállalkozásnál bevált, azt beépítettük. Nálam a garázsban is glédában állnak a szerszámok, szeretem, ha átlátom, amivel dolgozom. Gyűjtögető típus vagyok, de a visszakereséshez szükséges az iktatás.
A piac a legtöbb esetben jóval szerényebb minőséggel is beérte volna. Megrendelőink nem kértek tőlünk „papírt”, tudták, hogy jól dolgozunk és nekik ennyi bőven elég volt, a szakmai hitelességünk volt a mérce.
A német gumicukor mogul, a Haribo francia gyáregységével is a minőségi munka hozta össze a MasterInoxot. Ide a Haribo magyar leányvállalatán keresztül vezetett az út, amelynek Elek Tiborék a kezdetek óta többféle rozsdamentes technológiai berendezést gyártottak a vevő legnagyobb megelégedésére.
A franciáknak viszont a szakmai hitelességen túl a „papír” is kellett. Az auditor az egyik németországi hegesztett szerkezetek tanúsításával is foglalkozó szervezet hazai leányvállalatától érkezett, mert ezekre a nyomásálló tartályokra egyedi minősítést kért a francia Haribo az őket auditáló cég utasítása alapján. A kiküldött szakember – látva a felépített, meglehetősen rigorózus rendszert – azt mondta: a MasterInox belső szabályozása túltesz még a cég ilyen szerkezetekre érvényes szabályozásán is. Végül a franciák annyira elégedettek voltak a MasterInoxnál gyártott sav- és nyomásálló tartályokkal, hogy az auditor előírta: nekik ezeket a termékeket kizárólag a várpalotai cég gyárthatja.
Egy osztálynyi hegesztő tanonc
És itt kapcsolódik be a beszélgetésbe az eddig háttérben maradó Elek-Magyarosi Adrienn, aki az adminisztráció területén tett hozzá sokat, nagyon sokat a vállalkozáshoz. Szűkszavú elmondásából világossá válik: férjéhez hasonlóan ő is műszaki menedzser végzettségű, de ő inkább a folyamatok aprólékos lebontásában verhetetlen.
– Négy éve dolgozom folyamatosan a MasterInoxnál, kezdetben az adminisztráció tartozott hozzám, majd – mivel szakképzőhelyként is működünk, és büszkén mondhatom, hogy 16 diák, szinte egy komplett osztály szakemberré neveléséért is felelősek vagyunk – a szakképzés is az én feladatom lett. Ehhez jött idővel a pénzügy és a gazdasági terület, majd a minőségügyi dokumentációnak, ezt követően a minőségügyi kézikönyvnek az összeállítása.
Bár a feladat annyira szerteágazó, hogy mostanra már asszisztenst is kapott maga mellé, Adrienn állítja, nem ez volt a feladat leg embert próbálóbb része, hanem az, hogy a dolgozók magukénak érezzék a rendszert, annak használata természetessé váljon számukra.
– A hegesztő és a lakatos gépekkel szeret dolgozni, az adminisztráció, a papírmunka nem az ő asztaluk – veszi vissza a szót feleségétől Tibor. – Régebben reggelente öt perc alatt megvolt az eligazítás, ennyi idő alatt minden munkával kapcsolatos tudnivalót átadtam. Ma már hetente fél órát csak azzal töltök, hogy nem a közvetlen gyártással kapcsolatos információkat beszéljük meg. Ez a kommunikációs piramistól a hulladékkezelés miben létéig számos területet lefed.
60 százalék, 90 százalék
A jól felépített, logikus rendszer tanúsítása – kis túlzással – már csak ujjgyakorlat volt a MasterInox Kft. számára. A CertUnion Kft. auditora – a szervezet méretéből adódóan – egy helyszínen eltöltött nap alatt tekintette végig a vállalkozás folyamatait és tett javaslatot a tanúsítvány kiadhatóságára. – Bár a tanúsítást belső audit, vezetőségi vizsgálat és egy mindenre kiterjedő évértékelés előzte meg, a CertUnion auditora jó kérdéseivel, támogató magatartásával sokat segített abban, hogy még tökéletesebben végezhessük munkánk – emlékszik vissza Elek Tibor.
Akár happy enddel is zárulhatna a várpalotai történet, hiszen a vállalkozás jól prosperál, mind a hazai piacon, mind külföldön jól csengő név a MasterInox. Ezt pedig már nemcsak egy jól összerakott, a megbízók által is elismert rendszer, hanem egy külső, független tanúsító szervezet által kiállított dokumentum is igazolja.
Mégis, amikor arról van szó, hogy ebben a már-már idillikus állapotban, hogyan látja az Elek-Magyarosi házaspár, hány százalékos készültségi fokon áll a vállalkozásuk, elsőként az analitikus gondolkodású Adrienn szólal meg.
– Azt szeretném, ha a legapróbb részletekig, tökéletesen kész lenne a minőségirányítási rendszerünk. Ez még messze van. Most úgy hatvan százaléknál tarthatunk.
Mire a világot sokkal inkább globális mivoltában szemlélő Elek Tibor csak annyit jegyez meg mosolyogva: – Én kilencven százalékot mondtam volna…
MasterInox Kft.
Egyedi rozsdamentes termékek mesterfokon.
