Magyar Minőség Társaság: újragombolt működés

Magyar Minőség Társaság

1991. június 12-én alakult meg Magyarországon a Magyar Minőség Társaság, amely három évtized alatt nívós szervezetté nőtte ki magát, de mostanra az is nyilvánvalóvá vált, hogy újra kell gombolni/gondolni a működését. Múltról, jelenről és a jövő terveiről beszélgettünk Szabó Mirtillel, a társaság elnökével.

Miért volt annó szükség arra, hogy egy szakmai alapokon nyugvó minőség társaság jöjjön létre?

1990. előtt a GTE (Gépipari Tudományos Egyesület) keretében, szakosztályként és Minőség Klubként működtek együtt a gépipari minőségszakemberek. Itt született meg a gondolat, hogy létrehozzák a Magyar Minőség Társaságot. 1990 végén szélesebb körben is megvitatták az ötletet, itt merült fel az igény, hogy érdemes lenne a gépipar területén kívülre is kiterjeszteni a szervezet működését, azaz szélesebb kört bevonni. Így jutottak el az alapító közgyűlésig.

A társaság előbb egy tájékoztató hírlevelet adott ki, ami idővel folyóirattá alakult. 

Magyar Minőség folyóirat igyekezett és igyekszik tájékoztatni a tagságot és a téma iránt fogékonyakat az aktualitásokról. Kezdetben értelemszerűen nyomtatott formában jelent meg a lap, ma már –  haladva a korral –  online juttatjuk el olvasóinkhoz a tudományos cikkeket, nívós publikációkat tartalmazó kiadványt.

Csak a minőségügy területén tevékenykedő szakembereket csatlakozhatnak a szervezethez?

Bár kezdetben alapvetően a minőségüggyel kapcsolatban álló szakembereket céloztuk meg ezzel az “ernyőszervezettel”, bárki – legyen az jogi- vagy természetes személy –  tagja lehet. Aki lépést kíván tartani a gazdasági életben, azoknak naprakész szakmai információkat és konzultációs lehetőséget kínálunk. 

Az első időszakban bizonyára nagy felhajtóerőt biztosított a minőségügy elterjedése. Mi volt a helyzet a 2000-es évek elején?

Az nagyon mozgalmas időszak volt! A 2000-es évek elején a gyökeres szabványstruktúra váltás adott munkát, míg 2004-ben az uniós csatlakozás és ennek következtében a “tanúsítási kedv” élénkülése tartotta lendületben a szervezetet.

…aztán jött 2008. 

A teljes magyar gazdaságot érintő recesszió hatásai a minőségügy területén is érzékelhetőek voltak. Így például a válság következtében megfeleződött –  12-14 ezerről 7-8 ezerre csökkent – a tanúsított szervezetek száma. Ennek az a magyarázata, hogy a gazdasági mélyrepülésben számos vállalkozás megszűnt, illetve bőven voltak olyanok is, amelyeknek az adott körülmények között a tanúsítással szemben a puszta életben maradás volt az elsődleges. A Magyar Minőség Társaság számára is ez egy nagyon nehéz időszak volt.

Nem akarok ünneprontó lenni, de azért 2020 sem a “siker éveként” marad majd meg a kollektív emlékezetben.   

2018-tól volt lehetőség a Google AdGrants igénybevételére, amelyen 2019-ben szigorítottak, így forrásként az SZJA 1%-ra vagyunk jogosultak, mint nonprofit szervezet. Az AdGrants büdzsé lehetőséget adott arra, hogy számos fórumon hírt adjunk a szervezetről, az itt végzett munkáról. Mi pedig éltünk ezzel a lehetőséggel.
Aztán a források elapadásával egy kicsit minden elcsendesedett, mígnem jött 2020. A járvány minden számításunkat keresztülhúzta. Szervezetünk a tagdíjakból és a rendezvényeink bevételeiből tartja fenn magát. A pandémia azonban ellehetlenítette, hogy megtartsuk a szokásos konferenciáinkat, szakmai fórumainkat. 

A társaság elnökeként nem lehet könnyű így színvonalas munkát végezni.

Még 2019-ben indult el az a kezdeményezés, hogy egy kicsit “rázzuk fel” a Magyar Minőség Társaság életét. Össze is jött egy stratégiaalkotó csapat, de a munka az országra szakadt “szobafogság” miatt megakadt.

Egy rövid “téli álom” után viszont online újrakezdtük az akcióterv és az ahhoz tartozó konkrét feladatok kidolgozását.

Szükségessé vált a vezetőség vérfrissítése is, de ezzel meg kell várni a korlátozások feloldását.

Mik a tervek? Milyen lesz a 2020-as évek Magyar Minőség Társasága?

A vezetőséggel együtt szeretném alapjaiban megreformálni a szervezet működését. Most zajlik a társaság naprakész, piaci igényeken alapuló értékajánlatának kidolgozása. Mivel a nonprofit szervezet életének “szócsöve” a lapunk, így ennek továbbfejlesztése is a “to do” listánkon van.

Az a célunk, hogy – egy képzavarral élve – sokkal szélesebbre tárjuk a lap kapuit a szerzők előtt, így olyan TDK (Tudományos Diákköri Konferencia) munkák, doktoranduszok is helyet kaphassanak a témához kapcsolódó anyagokkal, akiknek tudományos előmenetelük szempontjából fontos, hogy publikációik releváns felületeken jelenjenek meg.

Legalább ilyen lényeges, hogy újragondoljuk/újragomboljuk a rendezvényeinket is. Ma még nem látjuk pontosan, hogy mikor térhetünk vissza a járvány előtti normál életvitelünkhöz, így e tekintetben is alkalmazkodnunk kell a helyzethez. Vagyis a társaság eseményeit online, offline és hibrid módon kell lebonyolítanunk. Hogy melyiket, milyen formában, arról egy kérdőív formájában kérjük ki majd a tagság véleményét. 

A Minőség Hét az egyik legpatinásabb rendezvénye a szervezetnek. Itt is számítanunk kell megújulásra?

A nagy láthatóságot biztosító rendezvényeinket is újrafazonírozzuk. Ennek első lépése, hogy “kimozdítjuk” a kezdetekben többnapos, mára egynaposra sűrített Minőség Hetet a Szabványügyi Testület Székházából. A költözéssel jelképesen is szeretnénk új fejezetet nyitni a rendezvény történetében. Az eseményen egyszerre tekintünk majd vissza a múltba és nézünk előre a jövőbe.

Mindezek mellett újdonság még az is, hogy a korábbaiknál jobban szeretnénk bevonni a fiatalokat a munkákba. Ehhez a szándékunkhoz partnerként több egyetemet kerestük meg, amellyel közösen talán könnyebben tudjuk megszólítani a mostani huszonéveseket.

Egy ma még kevésbé “trendi” irányt is szeretnénk felkarolni, szándékaink szerint a kutatás-fejlesztés kap majd nagyobb hangsúlyt, ebben szintén az adott vonalon mozgó felsőoktatási intézmények segítségére számítunk. 

A Magyar Minőség Társaság kapcsolatrendszere már most is kiterjedt, de úgy érezzük, lehet ezt még fokozni. Szükségesnek érezzük, hogy nyissunk a határainkon túliak felé, első körben kelet-európai helyszínekben gondolkodunk. A környező országokban keressük a lokális minőségügyi szervezetekkel való kapcsolatfelvétel lehetőségét, ehhez úgy gondoljuk, jó alapot adhat, ha együttműködésre lépünk az egyetemek kihelyezett kampuszaival. 
Összességében a gazdaság és az oktatás minden területén intenzívebb jelenlétre vágyunk, amelyhez a fentebb vázolt “hálózatosodás” kiváló eszköz lehet. 

TUDÁSKÖZPONT
Magyar