Nyolc év kihagyás után egy korábbi nívós elismerést „frissít” fel az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A Nemzeti Kiválóság Díj elnyerésére olyan Magyarországon működő cégek pályázhatnak, amelyek nemcsak minőségi munkát végeznek, hanem fontosnak tartják az innovációt, természetes számukra a zöld szemlélet, hatékonyan kommunikálnak a nyilvánossággal és a munkatársaikkal is – és persze egy sor szakmai előírásnak megfelelnek. Egy szóval összefoglalva: kiválóak. Szabó Kálmán, a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület ügyvezető igazgatója segítségével vesszük górcső alá az elismerést.
Időutazás 1996-ba
Mielőtt a Nemzeti Kiválóság Díjról beszélünk, tegyünk egy múltbeli utazást! Egészen 1996-ig tekerjük vissza az idő kerekét, ekkor hívta ugyanis életre egy miniszterelnöki rendelet a Nemzeti Minőség Díjat, amely egy nagyon magas szintű szakmai elismerésről szólt (több esetben a mindenkori miniszterelnök adta át a Parlamentben), és
az elsők között vehette át a Herendi Porcelánmanufaktúra, az Opel Szentgotthárd és a Westel 900.
A pályázat az első években nagyon népszerű volt, sorra versenyeztek a hazai vállalkozások, hogy elnyerjék a Nemzeti Minőség Díjat. 1996 és 2012 között összesen 16 alkalommal osztották ki az elismerést. A 2000-es évek második felére viszont „kifáradt”, veszített a népszerűségéből, míg végül „téli álomra szenderült”.
A csillagok szerencsés együttállása…
Adódik a kérdés: Közel tíz év után miért újítják meg a díjat? Miért pont most? És mi fog változni?
– Ezt a választ is kicsit távolabbról kell kezdeni – mondja Szabó Kálmán. – Egy építkező folyamatról van szó. 2019-ban a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület – ami a brüsszeli központtal működő EFQM (European Foundation for Quality Management, magyarul Európai Minőségirányítási Szervezet) hazai képviselője – meghívta az európai hálózat tagjait Magyarországra. A kétnapos program fontos része volt, hogy meglátogattuk Zalaegerszegen, az akkor épülő autóipari tesztpálya projektet. Ez egy állami stratégiai ipari beruházás– így már ekkor látszott a kölcsönös nyitottság a kormányzat és a brüsszeli szervezet között, a közeledés pedig folytatódott. A Nemzeti Kiválóság Díj gazdája az ITM.
Egyeztetés után közlöny és pályázat
Mint azt Szabó Kálmántól megtudtuk: a 2019-es közeledést újabb egyeztetések követték, míg 2020 januárjában elindult a konkrét előkészítő munka a hazai minőségügyi szervezetek – a Magyar Minőség Társaság, az ISO 9000 Fórum Egyesület, az EOQ Magyar Nemzeti Bizottsága, a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület, az Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. (IFKA) – együttműködésében.
Az együttműködő szervezetek vezetői megállapodást írtak alá, a közös munka eredményeként született meg az új díj, alapul véve a megújult EFQM modellt.
Fontos, hogy a korábbi Nemzeti Minőségi Díjat a továbbiakban Nemzeti Kiválóság Díjnak hívjuk.
– Ez egy hozzáállásbeli változást is mutat – folytatja Szabó Kálmán. – Az elismerés kialakításának alapja az EFQM 2019-ben publikált új kiválósági modellje. Ennek része az is, hogy ma már a minőség szinte egy “kötelező minimum”. Ma már az innováció kerül a fókuszba, a zöld szemlélet és a fenntartható fejlődés. Kiválónak lenni azt jelenti, kiemelkedni, többnek lenni az átlagnál.
Nemzeti Kiválóság Díj
És akkor most térjünk át pár konkrét, épp ezért fontos részletre! A Nemzeti Kiválóság Díj pályázati kiírása minden évben március 31-ig megjelenik. A felhívást az ITM is közzéteszi, illetve a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület is részt vesz a bemutatásában, népszerűsítésében. Mint azt Szabó Kálmán elmondta:
konzultációs rendezvényeket is tartanak majd, amelyeken konkrét információkkal, tanácsokkal segítik az érdeklődőket.
A meghirdetést követően a pályázat benyújtására 90 napjuk van a pályázóknak, az eredményhirdetés pedig a tervek szerint novemberben lesz ünnepélyes keretek között. Pályázni bármilyen szegmensből és bármekkora vállalkozásnak, szervezeteknek lehet – természetesen külön értékelik a kis, közepes és nagyméretű cégeket.
A jövőbe vezető elismerés
A Nemzeti Kiválóság Díj egy eszmei elismerés, amely ugyanakkor gazdasági hasznot is hoz. – Egyrészt nagyon magas marketingértéke lesz, ha valakinek a birtokába kerül – zárja Szabó Kálmán. – Másrészt az a cég, amelyik eljut addig, hogy megméresse magát, már a jövő útját járja. Elindult egy olyan pályán, ami segít optimalizálni a működést, kihozni a legjobbat a rendelkezésre álló erőforrásokból, védi a környezetét és nagyon dinamikusan reagál az egyre gyorsabban változó kihívásokra. Szerintem minden cégvezető célja, hogy ilyen, kiváló vállalkozása legyen.