A recessziónak mind hazai mind összeurópai szinten is különös szerepe volt/van abban, hogy a minőségügy kérdése a gazdaság területén minden eddiginél jobban előtérbe került. A következőkben az elmúlt öt esztendő azon statisztikáit tekintjük át (forrás: http://www.iso.org/iso/iso-survey), amelyek megvalósult tanúsítások alapján vázolják fel a folyamatokat.
Kezdjük mindjárt a saját házunk táján, a magyar statisztikával! Az adatokból kiolvasható, hogy a 2010-es évek első felében még mindig az ISO 9001 minőségirányítási rendszer volt a legnépszerűbb. Ennek magyarázata, hogy ez a rendszer a legáltalánosabb menedzsmenteszköz, cégmérettől és iparágtól függetlenül alkalmazható, és elmondhatjuk: ez az a kritérium, amelynek megléte a legtöbb közbeszerzési eljárás és pályázat kiírásában feltételként szerepel.
Pluszpont a környezettudatos cégeknek
A számok jól mutatják, hogy 2010-ben a vállalatok zöme Magyarországon az ISO 9001-et vezette be. Később a tanúsítások számában enyhe visszaesés volt tapasztalható, ám ezzel párhuzamosan, ahogy a környezettudatos életmód előtérbe került – és nem mellesleg, ahogy szigorodtak a környezetvédelmi szabályok – úgy a környezetközpontú irányítási rendszerek kiépítése is egyre gyakoribbá vált. Ne legyenek azonban kétségeink, a szemléletváltás mellett azért komoly motiváló erőnek bizonyult ebben az esetben az is, hogy egy-egy tender elbírálásánál jelentős többletpontot szerez az a gazdasági társaság, amely pályázati anyaga mellé csatolni tud egy ISO 14001-es tanúsítást, illetve finanszírozási pályázatok esetén vállalja a rendszer bevezetését és tanúsíttatását. (Lásd: Környezetvédelem kékben, sárgában, zöldben.)
Duplázott Magyarország
Mondhatnánk, e két irányítási rendszer megbízhatóan stabil szereplése senkinek sem okoz nagy meglepetést. Annál érdekesebb az információbiztonsági irányítási rendszerek számának növekedése. 2010 és 2014 között hazánkban az ISO 27001-es tanúsítással rendelkező vállalkozások száma a folyamatos emelkedés mellett 2014-re csaknem megduplázódott. Az erőteljes felfutás mögött annak felismerése áll, hogy a jól képzett munkaerő mellett napjainkban a gazdaság szereplőinek legjelentősebb vagyona a céghez köthető információk összessége. Ide értendő az adott vállalkozás ügyfeleire, a cég pénzügyeire vonatkozó adatvagyon, de értelemszerűen a kutatás-fejlesztés területén elért eredmények is hétpecsétes titoknak minősülnek.
A versenyre magasabb minőséggel válaszoltak
Európai kitekintésben ugyanezt az időszakot megvizsgálva látható, hogy az egyes szektorok eltérő mértékben látták szükségesnek az irányítási rendszerek meglétét. A szigorú szabványairól híres elektronikai ipar, a gépgyártás és élelmiszeripar képviselői az egyre élesebbé váló piaci versenyre válaszul gyártási folyamatuk minőségét és környezetvédelmi megfelelőségét tanúsítással igazolták.
Az már régóta ismert tény, hogy tőlünk nyugatabbra igen komolyan veszik a fenntartható környezetvédelmet és az építőiparra is meglehetősen rigorózus előírások vonatkoznak. Innen nézve nincs abban semmi különös, hogy Európában toronymagasan ebben a szektorban teljesítették a legtöbben az ISO 14001 követelményeit.
Turbóra kapcsolt ISO 27001
Világviszonylatban az információbiztonság felértékelődésének lehetünk tanúi, igaz, ez a folyamat kisebb visszhangot kapott, mint annak idején újszerűsége okán az általános menedzsmentszabvány elterjedése. A cikkünk forrásaként megjelölt weboldal a 2006-2014 közötti intervallumot vizsgálta az ISO 27001-es tanúsítások tükrében is.
A statisztikáiból látható: legkorábban Kelet-Ázsia és a Pacifik térség érzett rá az adatvagyon védelmének szükségességére. A kérdéses időszakban több mint 2 és félszeresére nőtt ezen a területen az ISO 27001-es tanúsítások száma. Ezen nincs is nagyon mit csodálkozni, ha figyelembe vesszük, hány új telefon, számítógép, ill. gépkocsi márka nevét kellett megjegyeznünk az elmúlt tíz évből, amelyek mind a szóban forgó régióhoz köthetők.
Európa kicsit később eszmélt e tekintetben, sportnyelven szólva az adatvagyon védelme surranópályán indult, de aztán óriási fordulatszámra kapcsolt. Az előretörést jól bizonyítja, hogy a megvalósult információbiztonsági irányítási rendszer-tanúsítások száma – bár az ázsiai eredményekhez képest még mindig lemaradást mutat – az elmúlt bő nyolc esztendőben kontinensünkön több mint nyolcszorosára emelkedett.
