Jó, jobb, legjobb: hogyan mérjük a kiválóságot?

Ha megkérdeznék néhány cégvezetőt, vajon egyszerűen „jók”, vagy a legjobbak szeretnének-e lenni, biztos vagyok benne, borítékolható lenne a válaszuk. Nem ilyen egyértelmű a választás azonban, ha feltenném a kérdést: jók vagy inkább kiválók szeretnének lenni? Szabó Kálmán, a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület vezetője ezt a kérdéskört helyezi új megvilágításba.

Kiváló, kiválóság… kissé nehezen körülírható fogalmak, sokan félre is értik őket.

Így van, hiszen első hallásra kiválónak lenni annyi, hogy a jók közül is a legjobbnak lenni, mindenki fölé emelkedni. A hétköznapi értelmezésen túlmutatva, viszont a kiválóság olyan szervezeti kultúra, amely különböző jegyekből és ismérvekből kirakósként áll össze.

Ki vagyok, mint vezető? Mi a stratégiám? Milyen hatékonysággal működöm szakmailag, pénzügyileg, milyen tagja vagyok a közösségnek, ahová tartozom?
Hogy egy ilyen kép összeálljon, sorvezetőként szolgál a kiválóság modell.

Kinek lehet dolga ezzel a modellel a cégen belül?

A rendszerünknek alapvetően egy vezetést támogató eszköz. Az EFQM (European Foundation for Quality Management, magyarul Európai Minőségirányítási Szervezet) kiválóság modell segítségével a cégvezetőnek alkalma van önellenőrző kérdéseket feltenni a cége működéséről. Ezek alapján olyan megállapításokra juthat, amelyekből kiderül, hogyan lenne érdemes fejleszteni a céget. Ha egy szervezet a vevői által elvárt magas színvonalon akar működni, ahhoz természetesen önkritikára és mély vezetői elkötelezettségre van szükség.

Ilyenkor tehát egyedül van a vezető a folyamatban?

Bár az eddigiekből úgy tűnhet, korántsem! A modell célja éppen az, hogy kézbe vehesse egy középvezető és egy soron dolgozó operátor is, és azonosulni tudjanak vele. Ezek alapján pedig olyan értékes meglátásokat fogalmazhatnak meg, amelyek előrelendítik a vállalatot.

Tegyük fel, hogy szeretnék egy EFQM-logót a falra… a többi hasonló mellé. Mire megyek ezzel?

Amit az elmúlt 30 évben felépített az EFQM, annak nem az egyszeri megmérettetés a célja, hanem ennél több: a kiválóság, a folyamatos fejlődés útját akarjuk megmutatni a vezetők számára. Lehet ez az út akár egy többszintű elismerési, tanúsítási rendszer, olyan mérföldkövekkel, amelyek teret adnak a megmérettetésre. A kiválóság kultúrájának ezeket az érettségi szintjeit minden esetben külső szakértők validálják. Így független visszacsatolást kapunk: mi az, ami a jövőben előrevinné a céget? Mire kell jobban odafigyelnünk? Egy ilyen tanúsítvány marketing eszköznek sem utolsó. Egy beszállító cégtől például olyan visszajelzést kaptunk, hogy ez az egyetlen papír barátságos látogatássá fordított egy auditot… Amikor ugyanis a vevő meglátta a logót, egészen másként kezdett tárgyalni velük. A kiválóság kultúrájának e rendszere világszerte ismert és alkalmazott.

Létezik tökéletes cég?

Az EFQM évről évre megrendezett nemzetközi díj pályázatán (Global Excellence Awards) 1000 pontos skála alapján értékelik a jelentkezőket. Azonban sosem volt még olyan, hogy az első helyezett elérte volna a maximális pontszámot…

Nincs tökéletes, csak tökéletességre törekvő. Irreális lenne, hiszen mindig van, ami fejlesztésre szorul, különösen a mai üzleti klímában.
A vállalkozók váratlan helyekről kapnak nemcsak új kihívásokat, de pofonokat is – ez tehát marad egy kissé misztifikált viszonyítási alap.

A szint, amit a rendszer megkövetel, így is magas. Mennyire van erre felkészülve a magyar piac?

A kiválóság kultúrájának szerepe hullámzó volt itthon az elmúlt évtizedekben. 1996-ban alakult például a Nemzeti Minőségi Díj, amelyet a mindenkori miniszterelnök és a gazdasági tárca vezetője írt ki. Ebből adódóan presztízse kiemelkedő volt, és szintén az EFQM rendszerre épült. Egy idő után, a kétezres évek közepétől azonban nem került kiírásra. Az ok nem derült ki, talán máshová kerültek a prioritások. Ez a mi munkákban is egyfajta “újratervezést” jelentett, hiszen bár nem a szervezet volt a díj kiírója, de a mi feladatunk volt a szervezés, az értékelés, az értékelők kiképzése… A cégek pedig minden évben várták a megmérettetési – és megdicsőülési – lehetőséget. Talán ezt a hiányt sikerült kiküszöbölnünk az itthon is elindított több szintű kiválóság tanúsítási rendszer elindításával.

Visszatérve a nemzetközi díjra – egy ilyen pályázaton ugyanolyan eséllyel indul egy 10 és egy 1000 fős cég?

A verseny képe reális, nem cél az ilyen típusú összehasonlítás, így természetesen kategóriánként történik az értékelés. A cégek életciklusa sem lehet akadály: egy kezdőnek számító cég nem szenvedhet hátrányt egy százéves családi vállalkozás mellett, hiszen a legutóbbi 3-5 évre vagyunk kíváncsiak.

Ha jól sejtem, Ön kiemelten fontosnak tartja a mérést, a szervezeti értékelést.

Aki ismer, tudja rólam, hogy erősen pártolom ezt a módszert. Az okaim is megvannak erre: ha az ember mérni tud, reális képet alkot ahelyett, hogy a levegőbe beszélne. A kiválóság kultúrája teljesítmény központú: a teljesítmény pedig ott ismerszik meg, ahol mérhető.

Van a magyar cégeknek mérési kultúrája?

Ésszerű feltételezés lenne, hogy van, ám ha az ember betekintést nyer egy-egy vállalkozás működésébe, vagy konferenciára látogat, erősen megkérdőjelezi ezt. A vezetők sajnos sok esetben a megérzéseikre hagyatkozva hoznak döntéseket. Az ipar 4.0, a digitalizálódó világ és a Big Data térnyerése ellenére a mérés itthon még mindig nem került az őt megillető helyre a fontossági sorrendben.

Milyen lehetőségei vannak egy cégvezetőnek, ha felismerte ezt a hozzáállást, és változtatni szeretne?

Új kezdeményezésünket, a Kiválóságra Törekvő Vállalkozások Közösségét jó szívvel tudom ajánlani. Közösségi hálózat építésére törekszünk, ahol rendszeresen, személyesen segítjük egymást a kiválóság kultúrája felé vezető úton.

A kiválóságról való ködösítés helyett konkrét dolgokat teszünk a cégvezetők asztalára, világos célokkal: vevőközpontúság, transzparencia, etikus működés.
Ha egy cég ezzel deklaráltan azonosul – amit az iroda falán függő oklevél is igazol – akkor ezzel üzen az ügyfelek, vevők beszállítók és a saját dolgozói felé is. Számonkérhetővé válik, ami egyben felelősséget is jelent. A mi célunk, hogy ne csak a minősítéseknek, díjaknak legyen helyük a falon, hanem a vállalat Kiválóság Nyilatkozatának is.