1991. június 12-én alakult meg Magyarországon a Magyar Minőség Társaság, amely három évtized alatt nívós szervezetté nőtte ki magát, de mostanra az is nyilvánvalóvá vált, hogy újra kell gombolni/gondolni a működését. Múltról, jelenről és a jövő terveiről beszélgettünk Szabó Mirtillel, a társaság elnökével.
Miért volt annó szükség arra, hogy egy szakmai alapokon nyugvó minőség társaság jöjjön létre?
1990. előtt a GTE (Gépipari Tudományos Egyesület) keretében, szakosztályként és Minőség Klubként működtek együtt a gépipari minőségszakemberek. Itt született meg a gondolat, hogy létrehozzák a Magyar Minőség Társaságot. 1990 végén szélesebb körben is megvitatták az ötletet, itt merült fel az igény, hogy érdemes lenne a gépipar területén kívülre is kiterjeszteni a szervezet működését, azaz szélesebb kört bevonni. Így jutottak el az alapító közgyűlésig.
A társaság előbb egy tájékoztató hírlevelet adott ki, ami idővel folyóirattá alakult.
Magyar Minőség folyóirat igyekezett és igyekszik tájékoztatni a tagságot és a téma iránt fogékonyakat az aktualitásokról. Kezdetben értelemszerűen nyomtatott formában jelent meg a lap, ma már – haladva a korral – online juttatjuk el olvasóinkhoz a tudományos cikkeket, nívós publikációkat tartalmazó kiadványt.
Csak a minőségügy területén tevékenykedő szakembereket csatlakozhatnak a szervezethez?
Bár kezdetben alapvetően a minőségüggyel kapcsolatban álló szakembereket céloztuk meg ezzel az “ernyőszervezettel”, bárki – legyen az jogi- vagy természetes személy – tagja lehet. Aki lépést kíván tartani a gazdasági életben, azoknak naprakész szakmai információkat és konzultációs lehetőséget kínálunk.
Az első időszakban bizonyára nagy felhajtóerőt biztosított a minőségügy elterjedése. Mi volt a helyzet a 2000-es évek elején?
Az nagyon mozgalmas időszak volt! A 2000-es évek elején a gyökeres szabványstruktúra váltás adott munkát, míg 2004-ben az uniós csatlakozás és ennek következtében a “tanúsítási kedv” élénkülése tartotta lendületben a szervezetet.
…aztán jött 2008.
A teljes magyar gazdaságot érintő recesszió hatásai a minőségügy területén is érzékelhetőek voltak. Így például a válság következtében megfeleződött – 12-14 ezerről 7-8 ezerre csökkent – a tanúsított szervezetek száma. Ennek az a magyarázata, hogy a gazdasági mélyrepülésben számos vállalkozás megszűnt, illetve bőven voltak olyanok is, amelyeknek az adott körülmények között a tanúsítással szemben a puszta életben maradás volt az elsődleges. A Magyar Minőség Társaság számára is ez egy nagyon nehéz időszak volt.
Nem akarok ünneprontó lenni, de azért 2020 sem a “siker éveként” marad majd meg a kollektív emlékezetben.
2018-tól volt lehetőség a Google AdGrants igénybevételére, amelyen 2019-ben szigorítottak, így forrásként az SZJA 1%-ra vagyunk jogosultak, mint nonprofit szervezet. Az AdGrants büdzsé lehetőséget adott arra, hogy számos fórumon hírt adjunk a szervezetről, az itt végzett munkáról. Mi pedig éltünk ezzel a lehetőséggel.
Aztán a források elapadásával egy kicsit minden elcsendesedett, mígnem jött 2020. A járvány minden számításunkat keresztülhúzta. Szervezetünk a tagdíjakból és a rendezvényeink bevételeiből tartja fenn magát. A pandémia azonban ellehetlenítette, hogy megtartsuk a szokásos konferenciáinkat, szakmai fórumainkat.
A társaság elnökeként nem lehet könnyű így színvonalas munkát végezni.
Még 2019-ben indult el az a kezdeményezés, hogy egy kicsit “rázzuk fel” a Magyar Minőség Társaság életét. Össze is jött egy stratégiaalkotó csapat, de a munka az országra szakadt “szobafogság” miatt megakadt.
Egy rövid “téli álom” után viszont online újrakezdtük az akcióterv és az ahhoz tartozó konkrét feladatok kidolgozását.
Szükségessé vált a vezetőség vérfrissítése is, de ezzel meg kell várni a korlátozások feloldását.
Mik a tervek? Milyen lesz a 2020-as évek Magyar Minőség Társasága?
A vezetőséggel együtt szeretném alapjaiban megreformálni a szervezet működését. Most zajlik a társaság naprakész, piaci igényeken alapuló értékajánlatának kidolgozása. Mivel a nonprofit szervezet életének “szócsöve” a lapunk, így ennek továbbfejlesztése is a “to do” listánkon van.
Az a célunk, hogy – egy képzavarral élve – sokkal szélesebbre tárjuk a lap kapuit a szerzők előtt, így olyan TDK (Tudományos Diákköri Konferencia) munkák, doktoranduszok is helyet kaphassanak a témához kapcsolódó anyagokkal, akiknek tudományos előmenetelük szempontjából fontos, hogy publikációik releváns felületeken jelenjenek meg.
Legalább ilyen lényeges, hogy újragondoljuk/újragomboljuk a rendezvényeinket is. Ma még nem látjuk pontosan, hogy mikor térhetünk vissza a járvány előtti normál életvitelünkhöz, így e tekintetben is alkalmazkodnunk kell a helyzethez. Vagyis a társaság eseményeit online, offline és hibrid módon kell lebonyolítanunk. Hogy melyiket, milyen formában, arról egy kérdőív formájában kérjük ki majd a tagság véleményét.
A Minőség Hét az egyik legpatinásabb rendezvénye a szervezetnek. Itt is számítanunk kell megújulásra?
A nagy láthatóságot biztosító rendezvényeinket is újrafazonírozzuk. Ennek első lépése, hogy “kimozdítjuk” a kezdetekben többnapos, mára egynaposra sűrített Minőség Hetet a Szabványügyi Testület Székházából. A költözéssel jelképesen is szeretnénk új fejezetet nyitni a rendezvény történetében. Az eseményen egyszerre tekintünk majd vissza a múltba és nézünk előre a jövőbe.
Mindezek mellett újdonság még az is, hogy a korábbaiknál jobban szeretnénk bevonni a fiatalokat a munkákba. Ehhez a szándékunkhoz partnerként több egyetemet kerestük meg, amellyel közösen talán könnyebben tudjuk megszólítani a mostani huszonéveseket.
Egy ma még kevésbé “trendi” irányt is szeretnénk felkarolni, szándékaink szerint a kutatás-fejlesztés kap majd nagyobb hangsúlyt, ebben szintén az adott vonalon mozgó felsőoktatási intézmények segítségére számítunk.
A Magyar Minőség Társaság kapcsolatrendszere már most is kiterjedt, de úgy érezzük, lehet ezt még fokozni. Szükségesnek érezzük, hogy nyissunk a határainkon túliak felé, első körben kelet-európai helyszínekben gondolkodunk. A környező országokban keressük a lokális minőségügyi szervezetekkel való kapcsolatfelvétel lehetőségét, ehhez úgy gondoljuk, jó alapot adhat, ha együttműködésre lépünk az egyetemek kihelyezett kampuszaival.
Összességében a gazdaság és az oktatás minden területén intenzívebb jelenlétre vágyunk, amelyhez a fentebb vázolt “hálózatosodás” kiváló eszköz lehet.
