Válságkezelés: megoldáscsomag generálszósz nélkül

Válságkezelés mesterfokon

Dr. Ilosvai Péter stratégiai menedzsment tanácsadó egy kicsit olyan, mint egy külsős partner, akivel együtt lehet gondolkodni a jelentősebb vállalati döntésekről. A koronavírus okozta gazdasági krízis kapcsán arról beszélgettünk vele, hogy van-e instant gazdasági mentőcsomagja a bajba jutott cégek számára, és hogy milyen megoldások jöhetnek szóba válságkezelés terén vállalati szinten ebben a helyzetben.

Egy jó darabig még a gazdasági szakértők sem voltak azonos nézőponton a tekintetben, hogy a COVID-19 után bekövetkezett gazdasági megtorpanás válságnak tekinthető-e. Mára nincs vita, gazdasági krízissel van dolgunk. Dr. Ilosvai Péter szerint ez a krízis, annyiban különbözik a korábbiaktól, hogy nem azok a szektorok állnak le, amik elavult rendszerben működnek, vagy hibát hibára halmoztak. Most egyszerre sokan leálltak, függetlenül attól, hogy jól működött-e az iparág vagy sem.

Járműipar és turizmus

A kereslet erőteljes lecsökkenésének okán addig sem legjobb időszakát élő járműipar például nagyot zuhant. De ez a zuhanás nem ma kezdődött: az okok itt az ágazat szerkezeti problémáira vezethetőek vissza. A krízis másik nagy vesztese a turizmus volt, amely pillanatok alatt leállt annak ellenére, hogy tele volt innovatív megoldással az utóbbi évtizedben, – kezdi helyzetértékelését a stratégiai menedzsment tanácsadó.

Budapest, Balaton…

Bár a recesszióban érintett vállalatok most egy emberként egy pontos dátumot várnak –  a helyzet visszarendeződésének időpontjáét –, Ilosvai Péter szerint ez nem ilyen egyszerű. Úgy véli, a különböző ágazatokat más-más mértékben érintette a gazdaság mélyrepülése. Válságkezelés szempontjából a korábbi fordulatszámra való visszatérést befolyásolja például az is, hogy az adott szektor mennyire globalizált, illetve hogy az adott vállalat mennyire termel nemzetközi piacra.

– Általános tapasztalat, hogy azok veszik könnyebben az ehhez hasonló akadályokat, akiknek az eladásai nem egy-egy országhoz, kisebb térséghez kötődnek. Ha a hazai turizmus újjáéledésének lehetőségeit nézzük, akkor szembeötlőek a különbségek: a fesztiválszezonnak lőttek, legközelebb jövő ilyenkor számíthatnak érdemi bevételre azok, akik főleg ebből élnek. A Balaton ha fél kapacitáson is, de nyáron elboldogulhat abból, hogy sokan a belföldi nyaralást választják idén. A budapesti turizmus ezzel szemben főleg külföldiekre épít. És nem szezonális, nem kell jövő nyárig várni. Globálisabb is, ha a nyugatiak nem utaznak, jöhetnek a keletiek, kérdés, mikor indul be valamelyik irányból újra az utazási kedv.

Takarékoskodástól az észszerű költekezésig

Hogy az általános visszarendeződés mihamarabb bekövetkezhessen, a vállalkozások a maguk szintjén megtették, amit lehetséges és amire saját erejükből futotta. A számos vállalat válságkezelését menedzselő Ilosvai Péter szerint a cégek már túl vannak az első sokkra adott reakciókon. Az árbevétel drasztikus lecsökkenése következtében sokan a túlélésért harcoltak. Vagyis mostanra már minimalizálták a költségeiket és elnapolták a halasztható beruházásokat. Eddig szinte mindenki eljutott. Azt viszont nem mindenki veszi figyelembe, hogy a mostani “hét szűk esztendőben” talán még lényegesebb, mint korábban, hogy az adott vállalkozás mire költ. Ezért sokkal-sokkal fontosabb most átgondolni a kiadásokat.

Takarítsunk meg elég pénzt, de ne vegyük el a levegőt magunk elől!

Ne fojtsuk le megvonásokkal azokat a területeket, amik akár egy elhúzódó válság esetén, akár egy felfutó szakaszban a piaci előny motorjai lehetnek.

Válságkezelés marketinggel vagy anélkül

Jó lenne egy erre vonatkozó egységes, mindenkire érvényes szabályt megfogalmazni, de a szakember kijózanít bennünket. –  Nincs egy univerzális generálszósz. Csak részigazságok vannak. Mint például, hogy a kulcsemberek megtartása a jelen állapotban elengedhetetlen. Mint ahogy az is, hogy ha belassult a business, célszerű nagyobb hangsúlyt helyezni az élő üzleti kapcsolatokra, mert ezekre alapozva újraindítható a vállalkozásunk. Értelemszerűen a válságkezelés ezen a forgatókönyvében a marketingnek kisebb szerepe lesz. Ha viszont a válság elsősorban az ügyfélkört nullázta le, a kieső kliensek pótlására a promócióra, a vevőakvirálásra kell kiemelt figyelmet fordítani.

A válság újraírja a piacot

Dr. Ilosvai Péter úgy látja, hogy a recesszió lecsengése után megváltozik a vásárlók viszonyulása a termékek minőségéhez is. – A válság minden esetben tisztítótűz. Biztos vagyok benne, hogy a gazdasági mélyrepülés után más lesz a döntéshozatal egy-egy vásárlás előtt. Megfontoltabban költünk, kevésbé rutinból vásárolunk, felértékelődik a minőségi termékek jelentősége. Nyilván, ez is erősen iparág függő. A tartós fogyasztási cikkekkel szemben a napi szükségletekhez kötődő termékeknél ez minden bizonnyal kisebb szerepet fog játszani.

Különutak és koppintások

Annak ellenére, hogy nincsenek univerzális megoldások a válságkezelés menedzselésére, azért nagyon hasonló praktikákkal találkozhatunk.

A jó, működő stratégiai módszereket ugyanis igyekeznek lemásolni egymástól a vállalatok.

Persze, mindig akadnak különutasok, akik valami egyedi módszerrel képesek a túlélésre. Szép példa volt erre az elmúlt hónapokban szárba szökkenő maszk-gyártás, a házhozszállítási hullám, a Csipkerózsika-álmából felébresztett webshopok felpörgése, vagy a karantén ideje alatt kihasználatlanul lévő munkatársak munkahelyen kívüli foglalkoztatása. Az alternatív megoldásoknak viszont megvan az a veszélyük, hogy idővel telítődhet velük a piac és már nem fogják hozni a korábbi eredményeket. Ez az oka, hogy dr. Ilosvai Péter a cégre szabott, teljesen egyedi stratégiát tartja sokkal életképesebbnek.

Kétszázmilliótól hárommilliárdig

Ezek után joggal vetődik fel a kérdés, hogy mégis mikor érdemes külső, szakértő tanácsadóhoz fordulni? –  Nincs erre jó válaszom, mert ezt is cége és helyzete válogatja. Az tisztán látszik, hogy a 200 millió és 3 milliárd közötti bevételt produkáló vállalatok vezetői fejében már olyan mennyiségű információt kell rendszerezni, átgondolni, amire egy ember önmagában már nem képes. És minél inkább erősödik a cég, annál több jelzést, lehetőséget kockázatot kell érteni, figyelni, összefésülni. A 3 milliárd feletti vállalatoknál viszont már szinte kötelező egy erre dedikált szakember vagy csapat. 

Idő, energia, üzleti fókusz

–  Az én munkám az erőforrások okos és hatékony hasznosításáról szól. Erőforrások alatt pedig nemcsak a pénzt értem, hanem az időt, az energiát és az üzleti fókuszt is. Vagyis mindent, amivel az üzletmenet előremozdítása érdekében sáfárkodhatunk. Máskor sem, de most különösen nem mindegy, hogy egy vállalkozás mire fordítja az energiáját, a termékportfóliójából melyiket hirdeti és épp milyen célcsoportra lő.

Általános gyakorlat, hogy amikor lejtmenetbe kerül a gazdaság, a legtöbb vezető zsigerből általános megszorító intézkedéseket hoz és minden költést visszavág, nem számolva azzal, hogy ezzel a nadrágszíj húzással akár a társaság jövőjét lehetetleníti el.

Szakértőként ebben segítek, vagyis feladatom: megmutatni az optimális költést, azt, hogy miből, mennyit érdemes visszafogni – ad összefoglalót munkájáról Ilosvai Péter, aki állítja, az elmondottakhoz képest a gyakorlatban sem sokkal bonyolultabb a válsgákezelés folyamata. 

Nem hollywoodi forgatókönyvek

Amikor nagyon bizonytalan, hogy mit hoz a jövő, a szakma gyakran szcenárió tervezéssel készít stratégiát. Ebben a módszerben a különböző eshetőségekre forgatókönyvek készülnek. A mostani helyzet is ilyen, hiszen nem tudjuk, hogyan megyünk tovább az év hátralévő részében. Lesz vakcina? Vagy a második hullám miatt újabb megszorítások lesznek? Vagy sikerül izolálni a legveszélyeztetettebb csoportokat és minden mehet tovább a gazdaságban? Nem tudjuk…

Jövőtervezés üveggömb nélkül

A helyzet, a válságkezelés valódi nehézségét az okozza –  állítja a szakember –, hogy minden forgatókönyvre létezhet egy jó megoldás a vállalat szempontjából, de hogy melyik eshetőség következik be végül, azt senki nem tudja megjósolni. Ezért azt kell megtalálni, ami akkor sem jelent tragédiát, ha másik forgatókönyv következik be. A szcenárió tervezés egyben egy tanulási folyamat is: a vállalatvezetőkben menet közben tudatosul, hogy mire kell figyelniük, ha alkalmazkodni akarnak a nem kiszámítható, hirtelen változásokhoz.

Válságkezelés: Instant megoldások, rövid idő alatt

Bár, hihetnénk, hogy ez egy küzdelmes, időigényes  folyamat, Ilosvai Péter azonban rácáfol erre. – Válsághelyzetben nincs idő a hosszas töprengésre, gyors válaszokat kell adni és még ennél is gyorsabban kell a leginkább optimális mellett dönteni. Ez mindössze 1-2 napot vesz igénybe. Az én szerepem annyi, hogy segítsek végiggondolni az eshetőségeket, a vállalatra gyakorolt hatásukat, értékelni a válaszlépéseket és kiválasztani a legjobbat.

TUDÁSKÖZPONT
Magyar