Tudatos vásárlás – a kulcsszó itt is a mértékletesség

A magyar vásárlók többsége megnézi, hogy mit tartalmaz az élelmiszer, amit levesz a polcról, és egyre többen ügyelnek arra is, hogy a csomagolással se szennyezzék környezetünket. De mi a helyzet a túlfogyasztással? Vajon alaposan végiggondoljuk azt, hogy szükségünk van-e még egy élelmiszerre vagy egy plusz ruhadarabra, mielőtt megvesszük? És azt figyelembe vesszük-e, hogy a termékek előállításához mennyi víz szükséges? Jelen írásunk középpontjában most a tudatos vásárlás áll.  Élelmiszer-biztonság, tudatos vásárlás, környezettudatos csomagolás – ezekről a témákról beszélgetünk Makkai Csaba élelmiszer-biztonsági auditorral, aki gyártó üzemben kezdte pályafutását, majd kereskedelmi láncoknál szerzett audit tapasztalata által egy évtizede ellenőrzi az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékeket előállítókat.

Meghatározni a fogyasztói igényeket és megvalósítani azt termék formájában.

A termékfejlesztői tevékenységet így foglalja össze Makkai Csaba. –  A munka lényege, hogy meg kell keresni a piaci réseket, olyan új termékeket vagy új ízeket kell megalkotni, amelyeket igényelnek a fogyasztók. Természetesen ezt alapos piaci elemzés, a jövő trendjeinek víziója és az igények minél jobban történő megismerése előzi meg. 

A szabályok betartása alapvető

Csaba a minőségbiztosítási csapat vezetése mellett folyamatosan auditált, ez a fő tevékenysége ma is. Ebben a minőségében viszont már egy más árnyalatát láthatjuk munkájának. 

– Ma auditorként természetesen nem feltétlenül szólok bele, hogy milyen (ízű, állagú, kiszerelésű stb.) az adott termék, de azt vizsgálnom kell, hogy a jogszabályoknak és az adott audit szerinti szabvány előírásainak megfelelő módon készült-e, betartották-e például a tartósítószerekre vagy a hústartalomra vonatkozó előírásokat, az élelmiszer higiéniai és gyártási folyamatok megfelelő színvonalúak-e, a felhasznált összetevők eredete nyomon követhető-e. Mindezeken túl az auditor azt is ellenőrzi, hogy a csomagolás alkalmas-e az élelmiszer tárolására, szállítására, rendelkezik-e a szükséges engedélyekkel. Magyarán komplex munkáról van szó.

Vásárlói tudatosságot formáló tényezők

Arra a kérdésre, hogy milyen tapasztalata van azzal kapcsolatban, hogy mennyire tudatosak a magyar vásárlók Makkai Csaba így válaszol: 

Egyre tudatosabbak az emberek, nemcsak hazánkban, hanem világszerte is.

Ennek részben az az oka, hogy rengeteg információ eljut a fogyasztókhoz különböző csatornákon keresztül, illetve a gyártó vállalatok is megpróbálják minél hatékonyabban kommunikálni, ha egy-egy termékük valamilyen tulajdonságban kiemelkedik.

Mérlegel a vásárló

A vásárlók egyre inkább olvassák a csomagoláson szereplő információkat. Mérlegelnek, hogy mit vesznek le a polcról, figyelnek arra, hogy miből készült a termék – mindezt persze a saját lehetőségeihez, pénztárcájához és idejükhöz igazítva, ami vásárlónként eltérő. Illetve azzal is számolnunk kell, hogy a fogyasztók egy része ételallergia vagy intolerancia miatt kell figyelnie az összetevőket.

Miközben az élelmiszeripar igyekszik messzemenőkig kiszolgálni a vevői ízlést, egyre több szó esik a környezettudatos csomagolásról. A tudatos vásárló már a termék csomagolási formáját is figyelembe veszi és gondol annak környezetre és társadalomra gyakorolt hatására is. Jelentős szerepe van a márkahűségnek, főként, ha a terméket előállító vállalat erős CSR (Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás) tevékenységgel rendelkezik.

Tudatos vásárlás – eligazít a logó

Segíthetik a tájékozódást a termékeken elhelyezett logók, amik szólhatnak pl. arról, hogy az élelmiszer csomagolása „környezetbarát” vagy alapanyaga olyan helyről származik, ahol a termeléssel nem tették tönkre a környezetet, hanem fenntartható módon került előállításra.

Folyamatosan változnak a körülmények, fejlődik a tudomány, így változnak a fogyasztói igények is – állítja.

Új kutatási eredmények, új szabályok

A szakértő azt mondja, az élelmiszeripari előírások szabályozása a kutatási eredmények alapján is változik. Továbbá a szabályozásnak követnie kell a piacot, hogy a fogyasztó eligazodjon a különböző minőségi szintek között (gondolok itt pl., egy összetevő kötelező arányára és az ehhez használható élelmiszer megnevezésekre).

Mindenesetre úgy véli, a kulcsszó itt is a mértékletesség. – Nem érdemes túlzásokba esnünk pl., az összetevők már-már tudományos kémlelésével és célszerű azt is fenntartással fogadnunk, ha valamilyen termékről kikiáltják, hogy  „egészségtelen” vagy éppen „egészséges”.

Az élelmiszerek feliratozására egyébként szigorú jogszabályok vonatkoznak.

Nem lehet marketing céllal bármit feltüntetni a termékeken, az állításokat pedig vizsgálati eredményekkel és a gyártáskori dokumentációval kell alátámasztani. 

 A csomagolás védi (is) a terméket 

 A csomagolás az élelmiszeriparban egy szükséges “rossz”. Elsősorban azt a célt szolgálja, hogy az élelmiszer biztonságosan eljusson a fogyasztóhoz. Az ízek és a minőség mellett a csomagolás –  amellyel szemben a fő kritérium a strapabíróság és a stabilitás – is legalább ekkora változáson esett át. Mostanában a műanyag típusú csomagolóanyagok kerültek a figyelem középpontjába, egyre több kezdeményezés indul ezek drasztikus csökkentésére, az egyszer használatos műanyagok visszaszorítása, valamint az újrahasznosítható csomagolóanyagok arányának növelésére. Valóban fontos a téma, hiszen csak Európában évente több mint 25 millió tonnányi műanyag hulladék képződik, melynek egy része csomagolási hulladék, azon belül élelmiszer-csomagolás.

Környezetbarát alternatívák

A szemléletváltás érezhető, egyre több helyen támogatják, ha az egyszer használatos tasakok helyett erre a célra forgalmazott, többször használatos saját bevásárló táskánkat visszük magunkkal. A nylon tasak hulladék kezelése nehéz. Van olyan típus, amely levegő és fény hatására darabokra esik és nem képes lebomlani, így ezekkel nem sokat teszünk a környezetünkért. Fel kell ismernünk, hogy ha használjuk is ezeket a csomagoló anyagokat, akkor annyit vegyünk el, ami valóban indokolt. Gondoljunk bele, hogy azok mennyi időn belül fogják az otthoni szemetesünkben végezni.

A csomagolásmentes boltok jó alternatívát jelentenek erre. Például száraz termékek esetében tökéletesen működnek, de már hűtést igénylő termékeknél nehezebb a megvalósítás. Ennek ellenére vagy épp emiatt megnyugtató, hogy a magyar jogszabályok alapvetően szigorúak – az élelmiszer-biztonság, élelmiszer-higiénia és forgalmazás területén is.

 Az ivóvíz kincs

 – Már akkor is sokat tehetünk a Földért, vagy ha kevésbé akarunk nagy szavakat használni: saját környezetünkért,  ha vásárlás előtt végiggondoljuk, hogy annak a terméknek az előállítása milyen hatást gyakorol a környezetre – húzza alá Makkai Csaba, majd így folytatja.

– A vízfogyasztás például kulcskérdés. Az ipar és mezőgazdaság óriási vízkészletet használ fel a termeléséhez.

A nyershús termeléshez például, lényegesen több vizet használnak fel, mint ugyanennyi növényi termék előállításához. De hogy máshonnan is hozzak példát, iszonyúan vízigényes a textilipar is, az előállításhoz szükséges vízmennyiséghez képest elenyésző egy ember napi vízszükséglete. Mindamellett aggasztó, hogy a világban közel 800 millió ember nem jut megfelelő minőségű ivóvízhez. Persze nem arról van szó, hogy holnaptól ne együnk húst vagy ne vegyünk új ruhát, de ezek mindenképpen elgondolkodtató tények.

A soknál több az ELÉG!

Ennél talán csak az lehet lényegesebb, hogy  annyi élelmiszert vásároljunk, amennyire tényleg szükségünk van. A gyártás és a termelés, kezelés, forgalmazás során eleve számolnunk kell azzal, hogy a termékek egy része kárba vész, ez a mennyiség tovább nő, ha felelőtlenül vásárolunk és egy részük szeméttárolóban végzi. Az EU-ban az élelmiszereknek –  amiért pénzt fizettünk és aminek a megtermelése szintén pénzt, energiát, időt, környezeti terhet és kitartó emberi munkát igényelt – nagyságrendileg 20%-a megy kárba… De ez már egy másik érdekes téma, amiben gyökeres változást kell elérnünk.

TUDÁSKÖZPONT
Magyar

NÉZZE MEG LEGÚJABB MINŐSÍTÉSÜNKET
ÉS LEGYEN TÖBB BEVÉTELE!
MEGNÉZEM!
close-link