Egy főiskola vagy egyetem nívójáról sokat elárul, hogy hol helyezkedik el a magyarországi felsőoktatási intézmények rangsorában. Ha pedig az itt betöltött előkelő szerep ilyen meghatározó, mi szüksége lehet egy intézménynek arra, hogy minőségirányítási rendszer bevezetésével, fenntartásával bajlódjon? Erről is beszélt Miskolczi Tibor, a Budapesti Gazdasági Egyetem oktatója, az intézmény Minőségügyi Központjának vezetője.
A választ a célok határozzák meg – szögezi le a beszélgetés elején Miskolczi Tibor, majd így folytatja. – A tanúsított minőségirányítási rendszer egyfajta bizalmat jelent, hogy az intézmény működése, oktatási folyamata szervezett, szabályozott. Itthon az intézmény hírneve, tudományos műhelymunkája, a hallgatók diploma utáni elhelyezkedési esélyei alapján rangsorolják a felsőoktatási intézményeket.
Egy másik szemszögből vizsgálva a kérdést, viszont kirajzolódik egy újabb célcsoport – a külföldi hallgatóké – akiknek leginkább ez a nemzetközi szinten ismertnek tekintett mérce (ISO 9001) jelenti az oktatás minőségét. Az intézmény egyik stratégiai célja a „nemzetköziesedés”, azaz, hogy egyre több nem magyar anyanyelvű hallgató szerezze meg a BGE-n a diplomáját, és hogy a magyar hallgatók is nemzetközi tanulási környezetben szerezhessék meg a piacképes tudást. A világ összes tájáról fogadni tudjuk a nálunk tanulni vágyókat, ehhez pedig kiváló alapot teremt, hogy stratégiai együttműködést alakítottunk több külföldi (európai és távol-keleti) felsőoktatási intézménnyel.
Nem feledkezhetünk meg arról sem, ha már minőségügyről beszélünk, hogy intézményünkben minőségmenedzsment képzés is folyik. A Külkereskedelmi Karon, a kereskedelem és marketing alapképzési szakon lehetőségük van a hallgatóknak a kifejezetten gyakorlatorientált minőségmenedzsment specializáció keretében elsajátítani a minőségügy alapjait. Végzett hallgatóink keresettek a munkaerő-piacon, elhelyezkedési lehetőségeik igen szélesek.
Főiskola + Főiskola + Főiskola = Egyetem
De, nézzük egy kicsit a BGE történetét! Ha még picit szokatlanul cseng a Budapesti Gazdasági Egyetem elnevezés, az nem véletlen. 2016 januárjában kapott alkalmazott tudományok egyetemi státust az előtte alkalmazott tudományok főiskolájaként működő intézmény. Az egykori Külkereskedelmi Főiskola, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola valamint a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola integrációjával 2000-ben létrehozott utód legfőbb feladata éppen az volt, hogy ezeket a korábbi különálló intézményeket összehangolja. Különösképp, hogy a képzés széttagolva, három budapesti és egy zalaegerszegi karon zajlik.
Kijelölt útirány
Az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány szerinti minőségirányítási rendszer 2011-ben elkezdett kiépítése egybeesett az intézmény szervezeti átalakításával. Bár, a feladat első látásra meglehetősen bonyolultnak tűnt, a már meglévő törvényi és akkreditációs alapok azért megkönnyítették a rendszer kiépítésben résztvevő Minőségügyi iroda munkáját.
Ezen kívül a 2010-ben elnyert Felsőoktatási Minőség Díj is felvázolt egyfajta haladási irányt – magyarázza Miskolczi Tibor. – A minőségdíjak alapját mindig valamilyen szervezeti, intézményi önértékelési rendszer képezi, nem volt ez másként a BGE esetében sem. A szempontok az EFQM modell alapján, az oktatás és az intézményi működés valamennyi területét felölelik: a vezetéstől, az intézményi stratégián át a munkatársi- és hallgatói elégedettségen keresztül, egészen az egyetem társadalomra gyakorolt hatásáig.
Élet a mátrixban
Bár, a díj egy pillanatnyi állapotot rögzít, az évenként elvégzett önértékelés, az egyetem oktatója szerint hosszú idő – egészen pontosan a 2006-tól 2016-ig terjedő időszak – eredményeit, változásait összegzi, az intézmény minőségi színvonalát mutatja.
A rendszer kiépítés legnehezebb része – vallja be Miskolczi Tibor – a négy, központi irányítás alatt álló, mégis részben autonóm karra, olyan egységes szabályzó dokumentációs rendszer készítése volt, amely egyszerre kezeli az elemek sajátosságait, valamint a vonatkozó szabvány követelményeit.
– A 2012-ben kidolgozott minőségirányítási dokumentációs rendszer mára jelentős változáson ment keresztül. Az egyetem mátrix rendszerű szervezetként működik, amely egyrészt azt jelenti, hogy az intézmény szervezeti egységei egyik oldalról az akadémiai, másikról a kancellári szervezet irányítása alá tartoznak. Előbbi az oktatás, kutatás, tudományfejlesztés területéért felelős, utóbbihoz az intézményi adminisztratív, igazgatási, kiszolgáló és háttérfeladatok (pl. jogi, gazdasági, informatikai, oktatásszervezési stb.) tartoznak – vázolja az egyetem struktúráját Miskolczi Tibor.
Ennek a mátrix rendszernek és a vele együtt hozott központi intézkedéseknek köszönhető, hogy oktatói szinten az egyes karok között átjárhatóság van, az intézetek több fakultáson is jelen vannak, ezek között „átoktathatnak” az oktatók.
A felsőoktatásban bevett szokás, hogy a hallgatók teljesítményét százalékban adják meg, ugyanígy egy intézmény EFQM alapú minőségi színvonala is kifejezhető egy értékszámmal: ez a BGE esetében 63%, azonban ezen a szinten nem áll meg az egyetem.
Zöld lámpát a zöld technológiának!
Hosszú távú célkitűzés a Nemzeti Minőség Díj megpályázása, amely nagyobb léptékben, hazai szinten végez összevetéseket, vagyis a globális honi vállalati, intézményi rendszerben helyezi el a nevezetteket, de Miskolczi Tibor szerint korántsem ez a végállomás. – A reformok itt nem érnek véget, hiszen mind hazai mind nemzetközi szinten még inkább ismert és elismert intézménnyé kívánunk válni. Ehhez a már megszerzett tanúsítvány is ad egyfajta külső szem általi iránymutatást.
A változás, fejlesztés folyamata tehát megállíthatatlan a BGE-n – hangsúlyozza a minőségmenedzsment oktatásban részt vevő szakértő. – Új irányt jelölt ki számunkra zalaegerszegi gazdálkodási karunk. A kar úgynevezett Zöld Kampusz nevét onnan kapta, hogy hazai szinten a felsőoktatási intézmények között igencsak elől jár a környezettudatos technológiák alkalmazásában, illetve bevezette és tanúsítatta az MSZ EN ISO 14001:2005 környezetközpontú irányítási rendszert. A megújuló energiaforrások alkalmazása, az esővíz-hasznosító rendszer használata, a zöldhulladék hasznosítása, az itt kialakított tanösvények az egyetem egésze számára mind ezt a „zöld nyomvonalat” jelölik ki.
Ez pedig azt jelenti, hogy a már meglévő ISO 9001 tanúsítvány mellé belátható időn belül a környezetközpontú irányítási rendszer teljes, egyetemi szintű kiterjesztésével az ISO 14001 tanúsítvány megszerzését is megcélozza a Budapesti Gazdasági Egyetem.
A felhasznált kép forrása:
zaol.hu
